Hírek: Aktualitások
A fél ország szegény lenne (2013-02-14)
VÉDŐHÁLÓ A szociális juttatások sokba kerülnek, mégsem hatékonyak
Szociális védőháló híján a lakosság fele szegény lenne - derül ki a KSH elemzéséből. A Ferge Zsuzsa vezette Gyerekesély Egyesület jelentése azt állítja, hogy a deklarált célok ellenére a szegénység csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések gyors sikerre törekednek, ezért nem hatékonyak
Szinte kizárólag a kiterjedt szociális védőhálónak köszönhető, hogy Magyarországon a lakosság fele nem él szegénységben - állapítja meg a hazai szociális védelemről készült elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal. Mindezekkel együtt is felmérések szerint mintegy másfél millió ember él mélyszegénységben, vagyis tartósan a létminimum szintje alatt úgy, hogy iskolázottsága, családi és egyéb körülményei miatt szinte esélye sincs önerőből e helyzetből kitörni. A gyerekek 22 százaléka nő fel kilátástalan helyzetben, és a gyermekes háztartásokban a szegénységi arány 2,5-szer magasabb, mint a gyermektelenekben. Jelenleg a magyar háztartások 75 százaléka nem képes havonta megspórolni annyi pénzt, amiből váratlan kiadásait fedezni tudná.
Ha nem lennének szociális juttatások, de még nyugdíj sem, a szegénység a transzferek figyelembevételével számítottnak több mint a négyszerese lenne. A legjelentősebb mértékben a kizárólag nyugdíjból élők helyzete súlyosbodna, szegénységi arányuk több mint húszszorosára növekedne, tízből kilenc idős ember nélkülözne. Társadalmi juttatások nélkül a gyermekek közül több mint 2,5-szer, a 18-64 évesek körében pedig több mint 3,5-szer több lenne a szegény. De a nyugdíjakon kívüli transzferek is 56,7 százalékkal csökkentik a szegénységet - hívja fel a figyelmet a kutatás.
A szociális védőháló fenntartása azonban jelentős összegeket emészt fel. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tavaly a szegénység elleni küzdelem világnapján azt mondta: évente összesen több mint 1200 milliárd forint támogatást kapnak a szegény sorban élők a befolyt adókból. A KSH szakértői kiemelik: a kiterjedt jóléti ellátások magasan tartják az államháztartási kiadásokat, ami bevételi kényszert eredményez, így csak magas adó- és járulékfizetés árán lehet a rendszer működtetni.
A magyar szociális rendszernek azonban nem csak ez a problémája, amint arra a Ferge Zsuzsa nevével fémjelzett Gyerekesély Egyesület jelentése rámutat. A 2006 és 2011 között az MTA keretében működött Gyermekszegénység Elleni Programiroda munkatársaiból létrejött egyesület tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a kormány deklarációi ellenére a szegénység felszámolását célzó kezdeményezések leginkább a gyors sikerre törekednek, strukturális változásokat nem indukálnak, ezért nem hatékonyak.
A gyerekszegénység az eddig is rossz vagy bizonytalan helyzetű családok körében mélyült, a családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, 2012-ig reálértékük egyötödét elveszítették, az ellátások színvonala folyamatosan csökken, és szűkült a segélyezettek köre is.
Tízszer több a szegény a munkanélküliek között
A szegénységi kockázatot leginkább a munkaerő-piaci kirekesztődés növeli. Míg 2010-ben a foglalkoztatottak 5,3 százaléka nélkülözött, a munkanélküliek csaknem fele a szegénységi küszöb alatt élt. Az olyan foglalkoztatási programok, amilyet a korábbi évekhez hasonlóan idén is meghirdetett a Nemzetgazdasági Minisztérium, emiatt is különös jelentőségűek. Az NGM azt várja, hogy a 10 milliárd forintos keretösszegből, amelyre április 5-ig lehet pályázni, 700-800 vállalkozásnál 5200 új munkahely jöhet létre, és további 10 ezer munkahelyet őrizhetnek meg 2013-ban
Forrás: VG