Hírek: Aktualitások
A jobbágyság feltámasztása (2013-10-11)
Szociálpolitika - Szalai Júlia szociológus szerint ijesztő, amit a kormány művel a közmunkásokkal
A szemünk előtt történt, mégis alig vettük észre, hogy a szociális segélyezés százmilliárdokat mozgató iparággá terebélyesedett - írta csaknem tíz évvel ezelőtt, 2004-ben készült tanulmányában Szalai Júlia. A szociológus akkori megállapítása szerint a segélyezők és a segélyezettek lassan-lassan beépültek egymás mindennapjaiba.
A hivatalok számára kényelmesebb volt, ha az esetenként felbukkanó kérelmezők helyett állandó kapcsolatot alakítanak ki az ügyfelekkel. Hiszen az alkalmi panaszok csak „megzavarják" az adminisztráció működését.
Ha már kialakult a tartós viszony, elkezdődhetett annak elmélyítése. Az ügyfél kitanulta a működési rendet, és ezzel megnőtt az esélye rá, hogy többféle segélyt kapjon. Élete viszont a hivatal kezébe került, az összedolgozó szakemberek csapatmunkájának függvényévé vált. A rendszer ily módon -akár a segélyhivatalok legnagyobb jóindulata ellenére is - hozzájárult a mindennapokban érvényesülő állampolgári jogok megcsonkításához és az érintettek társadalmi kirekesztettségének növekedéséhez.
Hajdani tanulmányának Szalai Júlia A jóléti fogda címet adta. A rászorulók „jóléte" persze erősen viszonylagos volt, de a mostani helyzetet elnézve a cím már nem is tűnik annyira provokatívnak.
Ahelyett, hogy sikerült volna kitörni az ördögi körből, tragikusan rossz irányba indultunk el - mondja a szociológus. Az előző ciklusban az MSZP kezdte a segélyezés feltételeinek drasztikus átalakítását, a „munkakényszer" bevezetését. A fideszes kormány ezt a folyamatot radikálisan felerősítette. A propaganda közben olyan emberekről beszél, akik nem hajlandók dolgozni („csak várják a sült galambot"), és akiket mindenekelőtt át kell nevelni, rászoktatni a munkára. Esetenként - teszi hozzá Szalai Júlia - szemérmesen elhallgatják, máskor nyíltan ki is mondják, hogy cigányokról van szó.
Kecskepásztor a mátraverebélyi közmunkaprogramban
Népszabadság - Szabó Barnabás Törvények és rendeletek sora született az „elvileg munkaképes, de segélyen élők" megrendszabályozása érdekében. A kormányzat előírta, hogy a minimálisra csökkentett állami juttatások fejében közmunkát kell végezni. Ráadásul ezzel a szűkre szabott lehetőséggel is csupán egy ember élhet családonként.
Vegyes a kép - állapítja meg a szociológus. Nem ugyanaz a helyzet Borsod vagy például Veszprém megyében. Van, ahol a cigányok kiszorultak a közmunkából, és van, ahol a közmunka kifejezetten a romák „átnevelésére" szolgál. A segélyosztó hivatalok régebben is versenyeztették a rászorulókat: a roma és nem roma kérelmezők közötti ellentétek nem új keletűek. Az etnikai problémákkal terhelt feszültségek azonban tovább nőttek. A kormányzati döntéshozók mintha szándékosan nem akarnának tudomást venni azokról a kutatásokról, amelyek adatokkal bizonyítják, hogy a mélyszegénységben élők is keményen dolgoznak, csak éppen a fekete- vagy szürkegazdaságban. Gyakran időben több munkát végeznek, mint a konszolidált társadalmi csoportok tagjai - jóval kevesebb pénzért.
Az a cél, hogy a segélyezetteket visszavezessék a munka világába, tetszetősen hangzik, de pusztán hangulatkeltésre jó. Szalai Júlia szerint valódi munkahelyeket - és befogadó környezetet - kellene teremteni, ehhez azonban lényegi társadalmi, társadalompolitikai és gazdasági változásokra volna szükség. Egy ilyen átalakulás azt hozná magával, hogy az emberek maguktól is mennének a munkalehetőségek után, így okafogyottá válna a rendszer, amely nevelni és vezetni kívánja őket. Becsülhetően mintegy 400-500 ezer ember számára a jóléti fogda jobbágyi fogdává alakult - jellemzi a mai állapotokat a szociológus. Ezzel nem állítja, hogy Magyarországra visszatért a jobbágyság, de azt igenis állítja, hogy a kormányzati politika a rendi függés olyan viszonyait erősíti fel, amelyek közepette a legszegényebbek helyzete több elemében is a jobbágyságra emlékeztet.
A közmunkára kötelezett segélyezettek semmiféle jogi és intézményi védelmet nem élveznek. Élet- és munkakörülményeiket átitatja a helyi hatalmasságoktól való függés sokrétegű rendszere. Nincs olyan politikai vagy társadalmi erő, amely hathatós módon felszólalna, netán fellázadna az érdekükben. Miattuk senki nem fordul bíróságokhoz vagy nemzetközi fórumokhoz jogorvoslatért. Ijesztő, hogy a kormány a közmunka kiterjesztésével akarja növelni a foglalkoztatottságot - tiltakozik a szociológus. Az ilyen lépések nem a modernizáció, hanem a fejletlen gazdasági szerkezet konzerválása felé vezetnek. Szalai Júlia szerint a 2008 óta tartó válság kezelésére egyre dinamikusabban terjeszkedő fals támogatási rendszer azt a veszélyt rejti magában, hogy belátható időn belül újabb száz- és százezrek kerülnek a jogfosztott, jobbágyi lét fogságába.
Forrás: NOL