Hírek: Olvasóink írták
Az iskolai szociális munka halott? (2014-05-15)
Bakosi Tamás szociális munkás írása
BAKOSI TAMÁS
Az iskolai szociális munka halott?
Iskolai környezet és a szociális szem és kéz
Napjainkban, amikor az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkaköre megszűnőben van, gyermekvédelemben dolgozóként rádöbbenek arra, hogy mennyire is jelentős az ő munkájuk, mennyire is fontos mindaz, amit nyújtani tudnak gyermeknek, családoknak és szakembereknek egyaránt. Az iskolai környezetben megjelenő segítségnyújtás, már az 1930-es évkben megjelent Magyarországon. (Bányai, 2000). Tudjuk, hogy a gyemekvédelmi felelősök ilyen formában meglévő szükségességét már az 1964-es években felfedezték, persze akkor még ezzel a feladattal az ott dolgozó tanárokat bízták meg. (Fiszter, 1994) A szakemberek jelenlétének fontosságával és létével egy Szociális Munkaprogram is foglalkozott, amelyben a szerző leírja, hogy valóban miben és mennyire látja szükségesnek az iskolai gyermekvédelmi munkát. (Somogyi, 2012) Vagyis látjuk, hogy a felvetés, alkalmazás nem új keletű. Ma valahogy mégsem fontos?
Az iskolai szociális munka egyik fontos missziója a társadalmi érzéknyítés, az anyagi javak elérésének megteremtése, a szociális nehézségeken való segítés. (Jankó, 2010. 41. o.) Hiszem, hogy az iskolai szociális munka nagy hatással van a gyermekkorban kialakuló empátia fejlődésére, az egymás elfogadásának fejlesztésére, valamint az eredményes iskolai integráció elérésére is. Félelem uralkodik el rajtam, mikor belegondolok abba, hogy mi lesz akkor, amikor a szociális szakemberek az iskolákban nem vagy csak kevés időt töltenek majd. Bevett szokás, hogy a gyermekvédelmi feladatokat ellátják valamilyen szakos tanárok. Ugyanakkor tudom, hogy szociális munkásként nem tartok kémia órát, de akkor vajon fordítva ez miért van így? Továbbá a tanároknak is hiszem, hogy segítséget jelentett valakitől segítséget kérni, és ez természetesen fordítottan is igaz. Megemlítem, hogy tapasztalataim, ismereteim szerint a pedagógusképzések esetében nem valami gyakran tanulnak a tanárjelöltek gyermekvédelmet. Budapesten tevékenykedve tapasztalom, hogy valamennyi kerület megszüntette a gyermekvédelmi felelősök munkáját az iskolákban. Egy település életében is oly fontos szerepet játszik az ifjúságvédelem, de a helyzet az ország más területein sem nagyon más. (Bakosi, 2012)
Hazánkban az iskolai szociális munka törését, merem azt mondani, halálozását látom. Tudjuk, hogy mit okozhat, ha az iskolában nincs egy szociális szem, ami lát, láttat és nincs szociális kéz, amiért a bajba jutott nyúlhat. A pedagógusok jelenléte egy családi krízisben nem minden esetben valósul meg, a segítségre szoruló gyermekek környezetét, otthonát nem mindig látja a tanár, holott a komplexitás igen fontos és eredményre vezető. A közös kooperáció, a többféle szemléletmód lehetővé teszi, hogy egy-egy esetben a szakemeberek egymásra támaszkodva megoldása jussanak.
Valamennyi társadalmi nehézség megelőzésében vagy leküzdésében szerepet játszó lényeges szocializációs tér, közeg az iskola. Itt indulnak el olyan fontos szerepek, mint például a ,,közösségben az egyén”. Az iskolai környezet igen fontos, hiszen számos olyan viselkedésforma, gyermeki megnyilvánulás jelenik meg, amelyet más színetereken (család, egyéb intézmény) nem észlelünk, amelyek árulkod(hat)nak a gyermek szociális helyzetéről. Persze leírt soraim valamennyi eleme igaz és kiemelendő az óvodai környezetre is.
Kicsit a mai jelenséget az egészséggel kapcsolatos gondolathoz tudnám hasonlítani.
,,Akkor vesszük észre és becsüljük meg, amikor már nincs...”
Írta:
Bakosi Tamás (szociális munkás)
Felhasznált irodalom:
- Bakosi Tamás (2012): Cegléden, van itt gond, Ceglédi online
- Bányai Emőke (2000): Az iskolai szociális munka és lehetőségei az ezredfordulón Magyarországon. In: Háló, augusztus, 3-5 o.
- Fiszter Erika (1994): Hetedik féléves terepgyakorlat a ferencvárosi gyermekjóléti szolgálatnál. (kézirat)
- Somogyi Ildikó (2012): Az iskolai szociális munka rendszerintegrációs kérdései, Metszetek, 2012/2-3. szám