Megszűnhet a nincstelenség Magyarországon, amennyiben megvalósítják azt a koncepciót, amit egy független független szakértői munkacsoport dolgozott ki a feltétel nélküli alapjövedelem kialakítása érdekében. A Bánfalvi István vezette LÉT munkacsoport szombaton ismertette a programot a nagyközönséggel a budapesti Kossuth Klubban, több mint teltház előtt.

Prominens nevek, fél évnél is hosszabb kutatómunka, valamint precíz modellszámítások állnak azon tanulmány mögött, amelyre a LÉT téziseit alapozza, állítja Bánfalvi István a szombaton a közönség elé állt munkacsoport vezetője. A szervezet neve onnan eredeztethető, hogy célkitűzése egy olyan alapjövedelem létrehozása, amely bármifajta feltétel nélkül, pusztán a létezés jogán mindenki számára járna. A havi ellátás mértékét 2015-re gyermekek esetében 25, felnőttek részére 50, várandós nők tekintetében pedig 75 ezer forintban határozták meg, és ami még meglepőbb, hogy mindezt "bizonyítottan finanszírozhatónak" is tartják.

A meghökkentő tervezet a világszinten korántsem ismeretlen, ám annál inkább vitatott feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) Magyarországra frissen kidolgozott modellje. Ez olyan típusú juttatás, amelyet egy politikai közösség valamennyi tagja számára egyéni alapon biztosít, anyagi helyzettől függetlenül és munkakötelezettség nélkül. (A munkacsoport szerint a definíció egyetlen szava sem elhanyagolható!)

A koncepciónak a gyakorlatban számos variációja elképzelhető, és ezek közül már több meg is valósult, például Dél-Afrikában vagy Brazíliában. Hazánkban azonban merőben új fejlemény, hogy az eddigi, szinte kizárólag elméleti diskurzus helyébe valódi számok, hús-vér javaslatok léptek.

A létminimum kétharmada

Amint arra Bánfalvi István rámutatott, a LÉT előzményei 2008-ig nyúlnak vissza, az igazán konkrét munka azonban 2013 februárjában indult be, amikor feltették a kérdést: lehetséges volna-e a mai Magyarországon az alapjövedelem bevezetése? A szakértői csoport a vezető elmondása szerint bármifajta felkérés, megbízás vagy támogatás nélkül, pusztán „önszorgalomból” látott hozzá a válasz kidolgozásához, semmiféle párthoz vagy intézményhez nem kapcsolódva. Elhatározták, hogy amennyiben a számítások nem hoznak racionális, megvalósítható végeredményt, nem lépnek a nyilvánosság elé, mivel azonban ennek éppen az ellenkezője következett be, a teljes társadalmat kívánják megszólítani – ennek első állomása a konferencia.

A LÉT álláspontja szerint, az általa kidolgozott LÉT-pénz – amely a feltétel nélküli alapjövedelem Magyarországra kidolgozott típusa – "korszerűsítené a fennálló piacgazdaságot". Noha mértéke a létminimumnak csupán kétharmad részét érné el, radikálisan javítana a rászorultak anyagi helyzetén.

A koncepció bevezetése esetén, csökkennének a bruttó bérek, valamint bevezetnék a LÉT‑hozzájárulást, az úgynevezett LÉT-HO-t is. Mindez progresszív személyijövedelemadó‑rendszerrel párosulna, sőt a LÉT-HO jellege is progresszív volna.

Ami a transzferjövedelmeket illeti, a tervezet elfogadása esetén az alapjövedelemnél alacsonyabb összegű ellátások egyszerűen megszűnnének, az annál magasabbak pedig – néhány kivétellel – a Magyar Államkincstártól kapott LÉT-pénz mértékével csökkennének.

6385 milliárdos átrendezés

A juttatásra jelenleg körülbelül 7,5 millió felnőtt, 1,9 millió (18 eszendősnél fiatalabb) gyermek, továbbá 90 ezer várandós nő volna jogosult. Ez éves szinten mintegy 5100 milliárd forintos kiadást jelentene, amely 1285 milliárdos bevételhiánnyal párosulna, vagyis "mindösszesen" 6385 milliárdos költségvetési átrendezésről beszélünk. Amint arra Bánfalvi is rámutatott, ez hatalmas kaliberű változás, ugyanakkor úgy véli, hogy mivel a paraméterek sokoldalúan módosíthatóak, és így az egyes szereplők számára tág lehetőség nyílik az érdekegyeztetésre, a magyarországi alapjövedelem koncepciója megvalósítható. Van annyi felesleges kiadás, rossz helyre költött pénzösszeg, amely máshogyan való célzásával a juttatás kigazdálkodható.

„A LÉT-pénz tehát, ebben a konstrukcióban, finanszírozható” – szűrte le a tanulságot Bánfalvi. Noha elismerten sok a veszély, illetve a kockázat, a szakértői csoport tagjai úgy látják, javaslatuk radikálisan csökkentené a szegénységet, így az abban foglaltak valóra váltását mindenképpen kívánatosnak tartják.

Hogy a tervezetből megvalósul-e bármi, vagy az egész koncepció az elméleti politikai baloldal vágyott víziójának marad meg, egyelőre a jövő titka, ugyanakkor szintén érdekes kérdés, hogy a közelgő választási kampányban tematizálódik-e a kérdéskör, és amennyiben igen, mely pártok és milyen színben tüntetik majd fel a LÉT-pénzt.  A 98 oldalas tanulmány itt elérhető, a szakértői munkacsoport pedig külön e-mail-címet is berendezett, amire a kérdéseket várják (letpenz@255075.hu.)

Kétkedők nem voltak

A nyitóbeszédet követően külső szakértői elemzések következtek rövid előadások formájában. Egyik felszólaló sem kérdőjelezte meg a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének pozitív hatásait, kritikákkal, finomhangolási javaslatokkal viszont a felszólalók többsége élt.

Ferge Zsuzsa szociológus a tömeges mélyszegénység problémájának megoldására törekvő politikai akarat hiánya miatt volt borúlátó a LÉT-pénz koncepció jövőbeli sorsával kapcsolatban, amely elmondása szerint nem csak a jelenleg kormányzó, de az ellenzéki pártok programjából is kitűnik. Ferge szerint a mélyszegénységből való kitörés a LÉT koncepcióban megfogalmazott javaslathoz képest sokkal komplexebb probléma, melyre az anyagból még hiányzik a megoldás.

A legkritikusabb Surányi György ex-jegybankelnök volt, aki a koncepció egyik veszélyének azt tartotta, hogy a minimálbér és a LÉT-pénz összege közötti kis különbség miatt (alig 30000 forint többletről beszélünk) a munkavállalóknak nem éri majd meg a legális szférában dolgozni. Előadásában kifejtette: ennek a problémának a megoldásához az adóékek csökkentésére és a nettó minimálbér 90-100000 forintra emelésére együttesen van szükség, hogy a munkavállalók tisztességes kompenzációért léphessenek a piacra. Ennél is fontosabb azonban, hogy a LÉT-pénz nyomán bekövetkező keresletnövekedés 1-1,5 %-kal rontja az államháztartás helyzetét, ami Surányi szerint a mostani körülmények között nem lenne tartható.

Misetics Bálint aktivista, a LÉT munkacsoport egyik tagja szerint viszont épp a feltétel nélküli alapjövedelem ösztönözne munkavégzésre a jelenlegi minimáljövedelemmel szemben, hiszen a munkavállaló megkeresett jövedelme minden egyes forinttal növekedne.

Forrás: HVG