Hírek: Aktualitások

Lesz-e valaha Magyarországon garantált minimumjövedelem? (2013-07-16)

Lesz-e valaha Magyarországon garantált minimumjövedelem? Társadalom: A magyar kormány lényegében deklarálta, hogy nincs dolga a szegényekkel

Az Európai Unió folyamatosan napirenden tartja azt a kérdést, hogy miként lehet csökkenteni a tagállamokban a szegénységet. Ezt a szándékot elvileg a tagállamok is osztják, hiszen 2010-ben valamennyien aláírták, hogy 2020-ig összesen húszmillióval csökkentik a szegénységben élők számát.

Magyarország ennek keretében arra tett ígéretet, hogy félmillió embert emel ki a szegénységből – e kötelezettséget Balog Zoltán, a humántárca minisztere írta alá. Andor László szociális ügyekért felelős uniós biztos több fórumon is felhívta a figyelmet azokra a bizottsági ajánlásokra, amelyek segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a közpolitikát a válsággal küszködő tagállamok úgy alakítsák, hogy az a szegények, sérülékeny társadalmi csoportok megóvását szolgálják. (E ponton érdemes megjegyezni, hogy a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek védelme a további szegényedéstől nemcsak az unió, hanem olyan, a magyar állam által szitokszóként használt nemzetközi szervezetek ajánlásaiban is kiemelt szempontként jelenik meg, mint például a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.)

Az Európai Bizottságban is egyre gyakrabban kerül elő a minimumjövedelem kérdése. (Hegyi Gyula: Garantált minimumjövedelem mindenkinek? Népszabadság, június 28., http://nol.hu/lap/forum/20130628-garantalt_jovedelem_mindenkinek) Mivel azonban a szociális juttatások mértéke, a jóléti rendszer kiterjedtsége – így a szociális minimum garantálása is – tagállami hatáskör, az unió a minimumjövedelmet direktívaként előírni nem tudja. Az EU szociális bizottsága ennek ellenére határozottan képviseli, hogy kívánatos lenne, ha Európa-szerte fontolóra vennék a tagországok azt, hogy a szegényeknek garantált minimumjövedelmet biztosítsanak.

Erre a feladatra alakult az „Európai Minimumjövedelem Hálózat”, amely bizottsági támogatással kétéves projektet valósít meg. A cél: társadalmi és politikai támogatást teremteni az Európai Unió tagállamaiban. A projektben ezek mellett öt országban – köztük Magyarországon – speciális munka is zajlik: tényfeltárás és helyzetértékelés. A projekt hazai koordinációját a Magyar Szegénységellenes Hálózat végzi. A szervezet nemrégiben konferenciát tartott a magyar helyzetről, a szociális minimum garantálásának lehetőségeiről.


Ellenkező irányban


Senkit nem tartanak vissza a „hatékony” munkától
Fotó: Móricz Simon
Bár az uniós ajánlások a szegények védelméről szólnak, Magyarország a szociálpolitikában sem követi az európai trendeket – épp ellenkezőleg. Az Eurostat adatainak elemzésekor megállapítható, hogy a válság óta eltelt években Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában és Romániában csökkent a szegénység, a tagállamok zömében stagnált a helyzet, Magyarországon, Litvániában, Bulgáriában, Észtországban és Lettországban viszont elszabadultak a jövedelmi egyenlőtlenségek, mélyült a szegénység. Vagyis: az uniós országok többségében működik a társadalmi szolidaritás: a gazdasági válság begyűrűzése ellenére növelték a GDP-arányos szociális kiadásokat, és ezzel megvédték az embereket a szegényedéstől. Néhány ország viszont – köztük Magyarország – nem így tett. A szociálpolitikai fordulat azonban nem Orbán Viktor kormányra lépését követően következett be, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején. Az ő kormányzása alatt vezették be az egy család-egy segélyezett elvet, akkor vezették be az Út a munkához közmunkaprogramot, amely a Fidesz verziójának 1.0-s elődje volt.

Ferge: A politikán múlik

A minimumjövedelemről szóló konferencián Ferge Zsuzsa szociológus elemezte a helyzetet. Álláspontja szerint Magyarországon a szociális ellátások elszakadtak a létminimumtól: a juttatásokból még csak az alapkiadásokat sem lehet fedezni. A minimumjövedelem bevezetésének pedig – így Ferge Zsuzsa – maga Orbán Viktor az akadálya. A szociológus felidézte a miniszterelnök nemrégiben Helsinkiben elmondott beszédét. Orbán a jóléti állam fogalmának végéről beszélt, és arról, hogy e helyett munkaalapú társadalmat kell építeni, amelyben nem jogokkal, hanem érdemekkel lehet jogosultságot szerezni szociális ellátásokra. Orbán Helsinkiben büszkén vallotta: úgy alakította át Magyarország szociális rendszerét, hogy az többé „senkit nem tart vissza” a munkától.

– Hatékony mondandó ez egy olyan országban, ahol az emberek 90 százaléka létbizonytalanságban él, a társadalom fele pedig rosszabbul, mint a rendszerváltás idején – mondta Ferge Zsuzsa, hozzátéve, hogy a magyar kormány lényegében deklarálta: nincs dolga a szegényekkel. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy néhány évvel ezelőtt még a magyarországi szegénység lényegében megegyezett az uniós átlaggal. Csakhogy az egykulcsos adó bevezetése – ez ötszázmilliárd forintot csoportosított át a rosszabb jövedelműektől a jobban élők irányába –, valamint a közmunkabér drasztikus csökkentése (ez a KSH által egy főre meghatározott létminimum összegének mindössze a hatvan százaléka) megtette a hatását.

A szegénység megfékezhetetlennek tűnő elszabadulásának oka az is, hogy a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, a tartós munkanélküliek segélye pedig 28 ezer forintról 22 ezerre csökkent. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendszeres gyerekvédelmi támogatást tavaly óta Erzsébet-utalványban kapják a családok, ami egy pénzforgalomra épülő piacgazdaságban nemcsak szabadságkorlátozó, hanem megalázó intézkedés is. Kiemelte: az ötszázezer-hatszázezer nyilvántartott munkanélküli fele lényegében semmilyen ellátást nem kap.

– A KSH számításai szerint egy egyedülálló, munkaképes korban lévő felnőtt havi létminimuma 88 ezer forint. Ezt az összeget még a nettó minimálbérrel sem lehet megkapni. Egy négygyerekes családnak 320 ezer forintra lenne szüksége a minimális szükségletek kielégítéséhez, ehhez képest a családi ellátásokkal, ingyenes iskolai étkezéssel ennek az összegnek a felét sem érik el a juttatások. Nemcsak arról van szó, hogy mindössze a szükségletek felét fedezi az ellátás, hanem arról is, hogy mindezt a kormány helyesli – mondta Ferge Zsuzsa, aki hangsúlyozta, hogy akkor azokról a szegényekről még nem is beszélt, akik dolgoznak. Az alacsony keresetre ugyanis semmilyen pénzbeli kiegészítés nem jár. A szociológus meggyőződése ugyanakkor, hogy Magyarország nem annyira szegény, hogy ne tudna minimumjövedelmet biztosítani a polgárainak, ennek bevezetése csak politikai akarat kérdése.

Akadály az alaptörvény

Misetics Bálint szociálpolitikus a minimumjövedelem bevezethetőségének magyarországi lehetőségeiről – pontosabban: inkább az akadályairól – beszélt. Ezzel kapcsolatban a Budapest Intézet készít elemzést. Az akadályok egyik legfőbbikeként az alaptörvényt említette, amelyből kikerült – a köztársasági alkotmányban még meglévő – a szociális biztonsághoz való jog, akárcsak a társadalombiztosítás. Misetics hangsúlyozta, ezek nem szimbolikus alkotmányos jogok, hiszen hiányuk a későbbi alkotmánybírósági esetjog kapcsán gyakorlati jelentőségűvé válhat. (Az alkotmánybíróság a társadalombiztosításhoz és a szociális biztonsághoz való jogot az alkotmányból levezetve tudta megvédeni.) Az alaptörvény mindemellett kimondja a szociális ellátások feltételes jellegét, ami – így Misetics – „nem szokványos” az európai uniós tagállamok alkotmányában. A szociálpolitikus azt is elmondta, hogy bár Orbán Viktor az elmúlt hónapokban valóban többször is beszélt a jóléti állammal való szakításról, de ez nem azt jelenti, hogy a kormány ténylegesen lebontotta volna a jóléti állam kereteit – azokat inkább csak arrébb tolta. Példaként említette, hogy az állam a középosztályt nyíltan támogatja az újraelosztáson keresztül, ezzel szemben viszont sem a szegénység csökkentése, sem az esélyegyenlőség előmozdítása nem jelenik meg a közpolitikájában.

Fizessenek a jobban élők

Egy 2011-ben készült közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 94 százaléka egyetértett abban, hogy a szegénység problémája sürgős intézkedéseket kíván, a jobb módúak fizessenek több adót. Kétharmaduk szerint az állam keveset költ a szegényekre, 81 százalék viszont a munkalehetőség biztosítását nevezte meg a kilábalás útjának, és ezzel a 27 uniós tagország közül a legmagasabb arányt érte el Magyarország. A kutatásból az is egyértelműen kiderül: a magyarok a segélyezéssel szemben bizalmatlanok, a juttatásokat feltételekhez kötnék. Ez a vélekedés pártpreferenciától szinte teljesen független: nagyon jelentős támogatottsága van ugyanis annak, hogy a segélyeket feltételekhez kössék. (Ó. M. D.)

Forrás: NOL

A tartalom megosztása

További hírek A kategória további hírei

« Vissza az előző oldalra