Hírek: Aktualitások
Lakbérpénz az ingázóknak: a kormány fizetne a távol dolgozóknak (2012-08-21)
A kormány másfél évig lakhatási támogatást adna annak, aki az otthonától legalább száz kilométerre talál magának állást, és amiatt oda is költözik. Ez egy újabb kísérlet a munkaerő mobilitásának növelésére, mivel az eddigi támogatási formák nem működtek.
Néhány napig lehet még véleményezni azt a kormányrendelet-tervezetet, amely a hazai munkavállalók mobilitásán próbál javítani. Az elképzelések szerint az a dolgozó, aki az otthonától legalább száz kilométerre talál magának állást, és amiatt oda is költözik, másfél évig állami támogatást kap. Hat hónapig a mindenkori minimálbér összegéig (ez most bruttó 93 ezer forint) a bérleti és a közüzemi díjakat is fizetné az állam, mégpedig úgy, hogy a támogatás 60 százalékát lehet a bérleti díjra, 40 százalékát pedig a rezsire fordítani. A második fél évben már csak a lakásbérlést dotálnák azonos mértékben, tehát havi legfeljebb 56 ezer forinttal, míg a harmadik és egyben utolsó hat hónapban csak a rezsit 37 ezer forinttal. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint néhány ezren élhetnek majd a lehetőséggel.
Az államtitkár csak tippelni tud, mert Magyarországon jelenleg nincs arról statisztika, hogy a munkavállalók hány százaléka nem a lakóhelyén vagy annak közvetlen környezetében dolgozik. Ahogyan az NGM-től megtudtuk, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kizárólag a bejelentett üres álláshelyeket és a regisztrált álláskeresők adatait tartja nyilván. Az Eurostatnak vannak adatai a témában: e szerint Magyarországon a mobilitási ráta a foglalkoztatottak arányában alig több mint négy százalék, szemben az Európai Unió közel hét százalékával vagy a német vagy az osztrák tíz százalékkal.
Az NGM szerint az uniós adatok és a munkaügyi központok gyakorlati tapasztalatai alapján egyértelműen kimondható, hogy a magyar munkaerő nem mobil, a munkavállalók nem szívesen vállalnak a lakóhelyüktől távolabb állást. Ennek részben társadalmi-szociológiai okai vannak, de az is tény, hogy a távolabbi munkavégzés jelentősebb anyagi kiadásba is kerül. A bevezetésre váró támogatás a többi, már meglévő mobilitási támogatás mellett próbálja az anyagi források hiá nyát mint elhelyezkedést akadályozó körülményt orvosolni - írják.
Utazni drágább
Annak, hogy éppen most vetették be ezt a támogatási formát, más oka is van: az eddigi, mobilitást ösztönző intézkedések nem igazán működtek. Mint arról az NGM lapunkat tájékoztatta, 2010-2011-ben kétféle lehetőség állt nyitva a munkavállalók előtt: igénybe vehettek egyéni vagy csoportos személyszállítási támogatást. Ennek köszönhetően 2010-ben ötszáz álláskereső tudott elhelyezkedni, és közel 80 millió forint jutott a mobilitás ösztönzésére. Tavaly 74 millió forintra volt igény, ami kilencszáz dolgozó támogatását jelentette. Az idén eddig 14 millió forint igényt regisztráltak. Az új lakhatási támogatásnál (érdeklődés szintjén) a győri ipari térségből már érkezett megkeresés a tárcához; ott 160 embert tudnának elhelyezni, ha a kormány elfogadja a rendeletmódosítást.
Ha valaki úgy dönt, hogy inkább naponta órákat utazik a munkahelyére, komoly költségekkel számolhat. Vagy ha nem ő, akkor a munkaadója, amelynek elveheti a kedvét a fizetésnyi utazási támogatás. Püspökladány-Budapest 177 kilométerén egy harmincnapos bérlet ára, nem intercity vonaton, másodosztályon 119 900 forint, a menetidő pedig 2 óra 26 perc és 2 óra 54 perc között változik. A Balatonalmádi és Budapest közötti 117 kilométerre a bérlet 84 300 forint, a menetidő pedig 2 óra 8 perc és 5 óra 55 perc között változik. Aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerből utazna a fővárosba, annak 332 kilométert kellene vonatoznia, és ha minden csatlakozást elér, akkor a mai napon, augusztus 21-én 6 óra 20 perc és 8 óra 57 perc alatt tudná megtenni a távolságot, a szakasz harmincnapos bérlete pedig 197 600 forint lenne.
Fontos a mobilitás
- Mindenki tudja, hogy gond van a magyar munkaerő mobilitásával. Ennek egyik fő oka, hogy nem megoldott a lakhatás,mert nincs megfelelő mennyiségű és a bérekből megfizethető árú bérlakás. Évtizedes tapasztalat az is, hogy nem elegendő és főleg nem eredményes az a támogatási eszközrendszer ami a vállalkozások letelepedését, illetve munkahelybővítését célozza a munkanélküliséggel sújtott területeken - mondja Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Mindezekből következik, hogy érdemes olyan eszközt keresni, ami az elhelyezkedést, illetve az újraelhelyezkedést segíti a lakóhelytől távol. A rendelettervezet erre tesz kísérletet. A támogatás mértéke, illetve a jövedelemkorlát - a minimálbér kétszeresének megfelelő nettó kereset - megfelelőnek látszik, de szerinte a konkrét megoldás kérdéseket vet fel.
Például azt jó lenne tudni, hogy a másfél éves időkorlát és különösen a támogatás csökkenő jellege miatt valójában kik lesznek azok, akiknek az elhelyezkedését segíteni tudja. Nem életszerű azzal számolni, hogy a támogatási időszak alatt olyan mértékben nőne a munkavállaló jövedelme, hogy abból, a támogatás kifutásával fedezhetné tovább ezeket a kiadásokat. Feltételezése szerint főleg a pályakezdő álláskeresők veszik majd igénybe a lehetőséget, a családosokat nem mozgatja meg a támogatás. Pataky Péter technikai problémát is lát. Az elszámolható rezsiköltségek közül hiányzik a közös költség, pedig a bérbe adott lakások jelentős része társasházban van. Végül, de a legfontosabb észrevétele, hogy ez az eszköz is, mint az összes többi, akkor fog működni, ha lesz munkaerő-kereslet a gazdaságban. Amíg nem élénkül a piac, nem növekszik a gazdaság, addig minden eszköz hiábavalónak tűnik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az új támogatással együtt is az ideális az lenne, ha mindenki a saját lakóhelyén vagy napi ingázással megoldható közelségben kapna munkalehetőséget. A szaktárca célja ennek fényében elsősorban az, hogy a munkáltatókat és a befektetőket különféle kedvezményekkel, támogatásokkal vagy az infrastruktúra kiépítésével a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű régiókba vonzza munkahelyteremtés céljából. Viszont emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az ország egyes részein, különösen a nyugati ipari centrumokban, időnként munkaerőhiány lép fel - írják.
Az ilyen helyzetek átmeneti kezelését segítheti az új eszköz, amely megkönnyíti a más régióban élő, de elhelyezkedni nem tudó, elsősorban fiatal, családdal és lakóingatlannal még nem rendelkező munkavállalók álláshoz jutását. Az NGM hangsúlyozza: „nem célja a kormányzatnak, hogy tartós és/ vagy tömeges elvándorlásra ösztönözze a munkavállalókat, a stratégiai cél a munkahelyteremtés ösztönzésével a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása". Összességében ezerötszáz-kétezer fő támogatási igénnyel számol a minisztérium.
Miért pont a minimálbér?
Megkérdeztük a szaktárcát arról is, hogy miért pont a mindenkori minimálbérrel egyezik a támogatás mértéke, illetve mire alapozzák, hogy ez az összeg elegendő lesz a költségek fedezésére. Mint mondták, a számításuk alapja piaci és nem költségvetési oldalú. A támogatásnak elégnek kell lennie egy országos átlag, illetve egy picit magasabb albérleti díjra. A tárca úgy tudja, átlag 55 ezer forintért már lehet lakást bérelni. De ők ennél azért határoztak meg magasabb összeget, mert keletről nyugatra haladva emelkednek a díjak, és különösen a főváros drága.
Másrészt úgy vélik, semmi sem akadályozza a munkavállalót, hogy maga is hozzátegyen pénzt egy drágább lakás finanszírozásához, pláne annak tükrében, hogy a támogatás folyamatosan csökken, s előbb-utóbb úgyis magának kell fedeznie a költségeit. Ami a rezsit illeti, a szaktárca 37 ezer forint körül kalkulál, ami tényleg csak becslés, hiszen nagyon különbözőek az egyes településeken a víz-, a villany-, a csatorna- és a fűtés díjak. S hogy miért épp a minimálbér az elérhető maximális támogatás, azt azzal indokolta a minisztérium, hogy az részben követi az árszínvonal változását, így nem kell minden évben felülvizsgálni. Ráadásul a legtöbb munkaerő-piaci támogatás is ehhez az értékhez kötődik.
Mint megtudtuk, a költségvetésnek nem jelent pluszkiadást az új lehetőség bevezetése. Azt ugyanis a többi foglalkoztatási hozzájárulással együtt kezelik a munkaügyi központok, azaz amennyiben az egyik fajta támogatásra nagyobb az igény, akkor elsősorban azt elégítik ki. Az elérhető pénzek nagy része uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás. A foglalkoztatási támogatásokra a Társadalmi megújulás operatív program (Támop) keretében összesen 91 milliárd forint van. Amennyiben beérkezik a várt kétezer fős igény a bevezetendő lehetőségre, akkor 3,6 milliárd forint jut rá a Támopból, és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap is hozzájárul százmillió forinttal.
Mit, hol, mennyiért?
Az Otthon Centrum ingatlantanácsadó-hálózat pár hete készített egy országos felmérést, igaz, nem a mobilis munkavállalók, hanem a főiskolára, egyetemre készülő diákok szempontjából. Eszerint a legtöbben a használt téglalakásokat keresik. Ezek bérleti díja a fővárosban átlagosan 60 ezer, a keleti országrészben 40-50 ezer, a nyugatiban pedig 50-60 ezer forint.
Végeztünk egy kis saját kutatást, felhívtunk néhány hirdetésben megadott számot. A fővárosban, a XV. kerületben, egy viszonylag új építésű társasházban, ötven négyzetméteres, jó állapotban lévő lakás bérleti díja 65 ezer forint, a közös költség, a fűtés, a víz és a csatorna, az áram, a tévé és az internet költsége pedig további 45 ezer forint. Egy nyíregyházai ugyanekkora lakás bérleti díja 50 ezer forint, a rezsije pedig 35 ezer forint havonta.
Forrás: NOL