Hírek: Aktualitások

Korán kezdik: Munkanélküli fiatalok tömegei Európában (2012-08-12)

Korán kezdik: Munkanélküli fiatalok tömegei Európában HVG cikkajánló - Európa gazdasági feléledését is fenyegeti a drámai méreteket öltő ifjúsági munkanélküliség, amelyet az euróövezet összköltségvetésének a töredékéből is enyhíteni lehetne.

Svédországban negyedéves munkanélküliség után a fiatalok négy hónapig a helyzetük elemzéséhez, álláskereséshez kapnak segítséget, majd gyakorlati képzésben, oktatásban részesülhetnek; ha pedig vállalkozásba fognak, külön támogatásra számíthatnak. A 15 hónapos programmal - fejenként kevesebb mint 6 ezer eurós ráfordítással - az érintettek közel felét sikerül visszaterelni a munkaerőpiacra. Az eurózónához tartozó Finnországban még sikeresebb, 80 százalékos mutatóval működik hasonló intézkedéscsomag, amelynek keretében a regisztrált állástalan ifjaknak három hónapon belül munkát vagy tanulási lehetőséget kell kínálni, és a programban részt vevők korhatárát jövőre 25-ről 30 évre emelik. Egyebek közt ilyen példákat sorol a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss tanulmánya az euróövezeti fiatalok munkanélküliségéről. E szerint a térség gazdasági fellendülését is hátráltató, egyre súlyosabb problémát ilyen programokkal lehetne enyhíteni, például a svéd tapasztalatok átültetésével, ami 21 milliárd euróba kerülne - ez az eurót használó országok éves összköltségvetésének még a fél százalékát sem éri el.

Hasonló ifjúsági garanciaprogramok az eurózóna több országában már működnek is. Az övezetben ugyanis a fiatalokat - azaz a 25 évesnél nem idősebbeket - sújtó munkanélküliség az idei második negyedévre 22 százalék fölé emelkedett, vagyis jó kétszerese a zóna 11,1 százalékos általános munkanélküliségi rátájának. Ezen belül Olaszországban, Portugáliában és Szlovákiában meghaladta a 30, Spanyolországban és Görögországban pedig az 50 százalékot, de Cipruson, Írországban és Szlovéniában is jóval magasabb volt, mint 2008 őszén, a válság kirobbanása előtt.

Komoly gondokat okoz a jelenség számos Európán kívüli országban is. Az ILO szerint 2010-ben 207 millióan voltak munka nélkül a Földön, és csaknem 40 százalékuk - összesen 75 millió fő - a 15-24 éves korosztályból került ki. A Közel-Keleten például az „arab tavasz", azaz a több országban a kormány megdöntését eredményező tüntetéssorozat után emelkedett meg az ifjúsági munkanélküliség. Ráadásul az ILO becslése szerint tovább fog nőni, a jelenlegi 26,9 százalékról 2016-ra akár 29 százalékra is.

Riasztóak ezek a számok még akkor is, ha nem feltétlenül a valós képet tükrözik - mutatott rá a minap a Financial Times brit üzleti napilap. A felnőttkori munkanélküliséget ugyanis a teljes munkaerő-állomány létszámához viszonyítva mérik, míg a fiataloknál a bázisértékbe nem számítják bele a korosztály aktív tanulmányokat folytató tagjait, az iskolába, egyetemre járókat. Márpedig a különbség óriási, és ha ők is szerepelnének a statisztikákban, a mutatók a számítások szerint a harmadukra vagy még kevesebbre csökkennének. Ugyanakkor a munkavállaló fiatalok az átlagnál nagyobb arányban dolgoznak nem a képzettségüknek megfelelő, rosszul fizetett állásokban, vagy a szürkegazdaságban, és gyakrabban kapnak meghatározott időre szóló munkaszerződéseket, így könnyebben jutnak az elbocsátás sorsára. Az ILO szerint világszerte csaknem 230 millió fiatal napi két dollárnál kisebb jövedelemből kénytelen megélni, az Egyesült Államokban pedig a minimálbért vagy annál is kevesebbet keresők fele ebből a korosztályból kerül ki.

Márpedig a fiatalkori munkanélküliséget később is megszenvedik az érintettek. Nem alapítanak „idejében" családot, nagyobb a kockázata annak, hogy később is az átlagnál kevesebbet keresnek majd, és nagyobb bennük a hajlandóság a kivándorlásra. Ez utóbbi ugyanakkor Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök szerint - még ha ideiglenesen is - a problémával küzdő országoknak is könnyebbséget jelentene. Miközben a lisszaboni kormány júniusban 344 millió eurós programot indított a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésére, Passos Coelho nemrég azt tanácsolta országa állástalanjainak, hogy „lépjenek ki a komfortzónájukból", és keressenek külföldön munkát. A munkanélküli tanárok például - mondta - próbálkozhatnának az ugyancsak portugál nyelvű Angolában és Brazíliában. Sokan ezt az utóbbi hónapokban - a miniszterelnöki biztatástól függetlenül - már meg is tették (HVG, 2012. június 16.).

Nagy-Britanniában törvénymódosítással igyekeznek enyhíteni a gondokat. Legalábbis konzervatív képviselők egy csoportja olyan indítványt nyújtott be, amelynek értelmében a 65 évesnél - azaz a férfiak jelenlegi nyugdíjkorhatáránál - idősebb munkavállalókat is köteleznék tb-járulék megfizetésére, ami 2 milliárd fontos többletbevételt jelentene a költségvetésnek. Ebből azokat az adókedvezményeket tervezik finanszírozni, amelyekkel fiatalok foglalkoztatására ösztönöznék a cégeket. Egyre több brit vállalat kínál gyakornoki programokat is. Akad például olyan üzletlánc, amelynél a cég vezetőinek csaknem harmada diploma nélkül, az eladótérben kezdte pályafutását. Olaszországban, ahol az ifjú állástalanok száma eléri a 600 ezret, ugyancsak a gyakornoki rendszer átalakítására készülnek, azt remélve, hogy olyan eredményekkel járhat, mint Németországban, ahol a fiatalok munkanélküliségi mutatója 2007-ben még 11, az idén májusban viszont már csak 7,9 százalékos volt, azaz alig haladta meg a teljes munkanélküliség 5,6 százalékos arányát. Mario Monti római kormánya most az ellenőrzés szigorítását ígéri. Eddig ugyanis a munkáltatók - bár igénybe vették az ezzel járó adókedvezményeket - gyakran sem igazi képzést, sem állást nem adtak a gyakornokoknak. Most azonban arra köteleznék őket, hogy az előnyök fejében a tanoncidőt náluk töltő fiatalok legalább 30 százalékának garantáljanak tartós foglalkoztatást.

 

 

Forrás: HVG

A tartalom megosztása

Véleményezés Írja meg véleményét Ön is!

Ellenőrző kód

További hírek A kategória további hírei

« Vissza az előző oldalra