Szakmai információk: Szakmai hírek
Gyakran Ismételt Kérdések a szociális foglalkoztatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás előminősítő pályázatához (2009-10-30)
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal új pályázati segédletét honlapunkon is közöljük.
A szociális foglalkoztatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
előminősítő pályáztatása során a pályázók
által megfogalmazott
„Gyakran Ismételt Kérdések"
összefoglalója (2009. 10.28.-ig érkezett)
A.) Szociális foglalkoztatás
1.) Kérdés: Külső foglalkoztató rehabilitációs állami támogatásban részesül, nem vesz igénybe szociális foglalkoztatási támogatást. Kell-e a fenntartónak az olyan szociális foglalkoztatásra (fejlesztő felkészítő foglalkoztatásban részesülőkre) pályázni, ahol eddig sem vettek igénybe szociális foglalkoztatási támogatást, és kell-e ehhez a külső foglalkoztatónak adatokat szolgáltatni. Az előminősítő pályázatban kell-e vonatkozásában adatokat szolgáltatni, és külső foglalkoztatóként rögzíteni az intézmény belső foglalkoztatása mellett?
Válasz: Amennyiben az intézmény külső foglalkoztatót is igénybe vesz fejlesztő felkészítő foglalkoztatás céljából, akkor csak azon külső foglalkoztatókat (és külső foglalkoztatásban részesülőket) kell a pályázatban feltüntetni, mely szervezetek foglalkoztatásához az intézmény 2009. évben szociális foglalkoztatási támogatást vett igénybe. Azon külső foglalkoztatók esetében tehát, melyek rehabilitációs foglalkoztatási támogatást vesznek igénybe ott a szervezeteket és adataikat az előminősítő pályázat során a fenntartónak, nem kell szerepeltetnie. Amennyiben viszont az intézmény külső foglalkoztatóval kötött megállapodást, és a szociális foglalkoztatási támogatást veszi igénybe, kell a külső foglalkoztatásra adatot szolgáltatni, a pályázat korrekt elkészítése érdekében."
2.) Kérdés: Külső foglalkoztató esetében a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása előirányzatból költségvetési támogatás igénybe vehető-e a szociális foglalkoztatási támogatással egy időben?
Válasz: A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2.) Korm. rend. 4. §. (3) bek d. pontja az alábbiakat mondja ki:
„Nem állapítható meg bértámogatás, ha a támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazására tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban (2.§.f) pont) részesül.
fd) pont pedig kimondja: „az ellátott szociális intézményen belüli foglalkoztatásához nyújtható szociális foglalkoztatási támogatás."
Fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy amennyiben szociális foglalkoztatás keretében kerül sor egy személy foglalkoztatására és a szociális foglalkoztatási támogatás lehívására, a foglalkoztatott személy után a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása előirányzatból dotáció nem igényelhető. Kettős finanszírozás állami pénzeszközökből nem megengedett!
3.) Kérdés: Ki nyújthatja be a szociális foglalkoztatás tárgyában az előminősítő pályázatot és telephelyenként önállóan kell-e pályázni?
Válasz: A pályázat beadására azon állami, nem állami és egyházi fenntartású szociális intézmény fenntartója jogosult, amely a pályázat megjelentetésekor érvényes szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkezik és szociális foglalkoztatási támogatásban részesült. A fenntartónak minden szociális foglalkoztatást nyújtó intézményére külön- külön kell pályázatot benyújtani. Amennyiben egy intézményen belül több telephely is van, a telephelyek „pályázatát" (engedélyeit, adatait) az intézmény pályázatán belül, külön- külön lehet felvinni a pályázati rendszerben. Külső foglalkoztató önállóan nem pályázhat, amennyiben több külső foglalkoztatóval van megállapodása egy intézménynek, akkor azt az intézményenként beadott pályázaton belül szükséges feltüntetni.
4.) Kérdés: A pályázat során ki minősül a fenntartó képviselőjének, ki a kapcsolattartó személy egy önkormányzat esetében?
Válasz: A fenntartó képviselője az a személy, akit az önkormányzat (vagy társulás) képviseleti joggal ruházott fel. (pl.: polgármester, a társulás elnöke). Sikeres befogadás, pályázat esetén a fenntartó képviseletére kijelölt (megbízott) személlyel kerül sor a finanszírozási szerződés megkötésére is.
A fenntartó képviseletében azonban lehet más a pályázatot kitöltő személy, mégpedig az a kijelölt személy (akár a szociális intézmény vezetője), aki a pályázati űrlapot a rendszerben rögzítette.
5.) Kérdés: A csatolandó dokumentumok közül a 2008. évről szóló szakmai, működési és pénzügyi beszámoló az intézmény egészére vagy csak a szociális foglalkoztatásra vonatkozzon, illetve van-e kötött formája, s elegendő-e a MÁK felé készített elszámolás?
Válasz: Csak a szociális foglalkoztatás tevékenységére vonatkozó adatokat kell csatolni, aminek nincs kötött formája. A Magyar Államkincstár felé benyújtott elszámolások elsősorban csak a pénzügyi témakörre vonatkoznak, szakmai és működési beszámolót kevésbé érintenek. Felhívnánk a pályázók figyelmét arra, hogy a bíráló bizottság munkáját könnyíti meg azzal, ha a pályázatok elbírálása során minél komplexebb megismerést és tájékoztatást kap a bizottság az adott szociális foglalkoztatásról.
6.) Kérdés: A csatolandó dokumentumok közül a milyen adatokat tartalmazzon a költségvetési terv?
Válasz: A 2009. évi illetve a 2010 évi költségvetési tervnek nincs kötött formája. Az intézmények által már elkészített szociális foglalkoztatás tárgyában megírt tervek becsatolása szükséges.
7.) Kérdés: A csatolandó dokumentumok közül a tervezett bevétel felhasználási tervezetének van-e formai követelménye?
Válasz: A tervezett bevétel felhasználási tervét Word dokumentum formájában kérjük becsatolni a tervezett bevételek felhasználása, esetleges visszaforgatása, hasznosítása figyelembevételével.
8.) Kérdés: Foglalkoztatható-e munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében az az intézményi ellátott, aki 2009. augusztusában töltötte be az 55. életévét?
Válasz: A 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 32.§ (2) bekezdése alapján módosított Fvr. rendelkezés értelmében a fenntartók is nagyobb szabadságot kapnak a foglalkoztatott átminősíthetősége szempontjából:
32.§ (2) Az Fvr. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép Az ellátott szociális foglalkoztatás keretében akkor foglalkoztatható, ha a szakértői bizottság az ellátott alkalmasságát és a szociális foglalkoztatás szükségességét megállapítja. Ha a szakértői bizottság az ellátott munka-rehabilitáció keretében történő foglalkoztatását javasolja, az ellátott fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében nem foglalkoztatható.
A fenti rendelkezés lehetővé teszi a foglalkoztató számára, hogy - bármilyen okból - a fejlesztő - felkészítő foglalkoztatás keretében nem foglalkoztatott személyt a munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében foglalkoztathassa, ehhez nem szükséges a szakértői vizsgálat.
9.) Kérdés: A szakértői vélemény lejártáig tovább foglalkoztathatók-e azon munka - rehabilitációs formában foglalkoztatott személyek, akikkel határozatlan idejű megállapodást kötött a foglalkoztató?
Válasz: Igen a szakértői vélemény lejártáig tovább foglalkoztatható az ellátott. A hatályos jogszabály szerint 2009. szeptember 1-jét követően is lehetőség van a határozatlan idejű megállapodással rendelkező személyek továbbfoglalkoztatására.
10.) Kérdés: Milyen formában foglalkoztathatók azok a bentlakásos szociális intézetben élő, eddig fejlesztő - felkészítő formában foglalkoztatottak, akiknek a munkaszerződésük az év végén lejár, és elmúltak 55. évesek?
Válasz: Az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35.§ (15) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a rendelet hatálybalépését követően, tehát 2009. szeptember 1. napja után fejlesztő - felkészítő foglalkoztatásra munkaszerződés csak abban az esetben köthető, ha az ellátott a munkaszerződés megkötésekor az 55. életévét még nem töltötte be.
Azonban ugyanezen jogszabályhely szerint munka - rehabilitációs megállapodás köthető mindazon ellátottal, aki a 62. életévét még nem töltötte be.
11.) Kérdés: 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet 35.§ (16) bekezdése értelmében tehát kötelezően csak a nappali ellátásban részesülő foglalkoztatottak esetében kell ORSZI vizsgálatot kérni, amennyiben új munkaszerződést, vagy megállapodást kötnek velük?
Válasz: A hivatkozott rendelkezés így szól:
"35.§ (16) E rendelet hatálybalépését követően nappali ellátásban részesülő ellátottal szociális foglalkoztatásra megállapodás, illetve munkaszerződés akkor köthető, ha az ellátott vizsgálatát az Fvr. e rendelettel megállapított szabályai szerint lefolytatták. Ennek érdekében - ha a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot e rendelet hatálybalépése előtt folytatták le - az intézményvezető térítésmentesen szociális foglalkoztatási felülvizsgálatot kezdeményezhet."
Ez a rendelkezés valóban csak a nappali ellátásban részesülő ellátottal kötött szociális foglalkoztatási megállapodásra és munkaszerződésre vonatkozik. Tehát csak az ő esetükben szükséges a szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatot az új Fvr.-szabályok szerint, a megállapodás, munkaszerződés megkötése előtt lefolytatni. Egyébként erre csak akkor van szükség, ha a szakvélemény érvényességi ideje (Fvr. 5.§ (3) bek. b) pont) lejárt.
A fentiekből következik, hogy mindaddig, amíg az új szabályok szerinti alkalmassági vizsgálat lefolytatásra nem került, új megállapodást nappali intézmények ellátottjai esetében nem lehet kötni.
12.) Kérdés: Régóta vitatott probléma, hogyan kell értelmezni az alábbi jogszabályt:
Szt. 99/D. § (5) bekezdés: " A munka - rehabilitációs díj havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál."
Az intézmények legtöbbje ezt úgy értelmezi, hogy a legkisebb munkabér 30%-át veszi alapul, és ezt arányosítja 4, 5, 6 órára.
• Számolhatnak-e így?
• Amennyiben szigorúan a legkisebb munkabér 30%-ával számolunk, ez az összeg értendő arra is, aki 4 órában dolgozik és arra is, aki 6 órában?
• Órabérrel lehet-e számolni? (Ekkor megint csak időarányos értékeket kapunk.)?
• A minimálbér 30%-ából levonható-e járulék (pl. nyugdíjjárulék, magánnyugdíj), ha igen, melyek?
Válasz: Az Szt. 99/D.§ (5) bekezdése előírja, hogy munka-rehabilitáció esetén a szociális intézmény vezetője az ellátottat munka-rehabilitációs díjban részesíti. A munka-rehabilitációs díj havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-ánál. Egyértelműen az Szt. ezen szakasza a havi összeget szerepelteti.
A mindenkori kötelező legkisebb munkabér 30%-át nem lehet arányosítani azon a jogcímen, hogy nem 6 órát, hanem annál kevesebbet (pl. 4 órát) dolgozott az ellátott, mivel a munka-rehabilitációs díj teljes hónapra vonatkozik. Amennyiben valaki törthónapot dolgozik, nem a teljes havi összegre, természetesen annak arányos részére lesz jogosult.
A fentiekből következik, hogy órabérrel lehet számolni, de csak úgy, hogy a havi összeg tekintetében az ne sértse a 30%-os szabályt és eleget tegyen a munka-rehabilitációra kötött megállapodásnak.
A munka-rehabilitációra kötött megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a munka-rehabilitáció keretében végzett tevékenység részletes leírását,
b) a munka-rehabilitáció időbeosztását,
c) a munka-rehabilitációs díj havi összegét,
d) szándéknyilatkozatot arra nézve, hogy az ellátott testi és szellemi képességeihez mérten elvárható módon közreműködik a munka-rehabilitációban.
A munka-rehabilitáció az intézményi jogviszony keretében történik, nem minősül munkaviszonynak, ezért abból nyugdíjjárulék nem vonható le.
B.) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
1.) Kérdés: Kik pályázhatnak jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra? Az is regisztrálhat, aki még csak tervezi 2010. évben a szolgáltatás elindítását?
Válasz: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra előminősítő pályázatot olyan szociális ellátást biztosító fenntartók nyújthatnak be,
a) akik már rendelkeznek működési engedéllyel jelzőrendszeres szociális szolgáltatásra, továbbá normatív támogatásban részesültek.
b) jogosult továbbá az előminősítő pályázaton indulni az is (regisztráció), aki valamely nemzeti vagy Európai Uniós pályázaton jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesül. Esetükben is folyamatban kell lennie a működési engedély iránti kérelemnek.
Tehát az, aki még csak tervezi 2010 évre, hogy valamely pályázaton indul, nem vehet részt az előminősítésben (hiszen még nincs milyen szolgáltatást minősíteni), de regisztrációban sem, ha nem adta még be a pályázatát, vagy annak beadását nem tudja igazolni, vagy a pályázati döntésről nem tud igazolást csatolni, illetve nem rendelkezik a működési engedély kérelem beadásának visszaigazolásával.
2.) Kérdés: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra mi alapján kell a fenntartónak pályázni?
Válasz: Jelzőrendszeres házi segítségnyújtása előminősítésére a pályázók körének pontosítására került sor oly módon, hogy a fenntartónak működési engedélyenként kell a pályázatot benyújtani.
3.) Kérdés: A pályázati űrlapon a ténylegesen kihelyezett jelzőkészülékek megoszlása táblázatában a gondozási szükséget óraszáma rovatban milyen jellegű adatokat kell kitölteni?
Válasz: Az ellátottakból házi segítségnyújtásban is részesülők száma - gondozási óraszám szerinti megoszlás" oszlopokban az ellátottal kötött megállapodásban szereplő gondozási óraszámot kell feltüntetni.
4.) Kérdés: A pályázati űrlap kitöltése során üresen kell-e hagyni azon mezőket, amelyek a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mellett a házi segítségnyújtás adataira kérdeznek rá, ha a pályázó maga nem nyújt házi segítségnyújtást, hanem ellátási szerződés formájában biztosítja azt?
Válasz: Függetlenül attól, hogy nem a pályázó nyújtja az ellátott részére a házi segítségnyújtást, szükséges a statisztikai adatok kitöltése, amennyiben az adott ellátott mindkét szolgáltatást igénybe veszi. Nem a szolgáltató személye meghatározó, hanem az, hogy a házi gondozás szükségessége mellett a jelzőkészülék használata is szükséges az ellátott számára.
5.) Kérdés: A pályázati űrlap kitöltése során településszintű, részleges vagy összesen ellátotti létszámokkal kell számolni?
Válasz: A szakmai jellemzőket tartalmazó azon táblázatokban ahol nem került települési adat külön feltüntetésre, ott az összesen adatokat kell rögzíteni és azzal számolni (valamennyi település adatainak összege), egyéb esetekben településenként kell információkat szolgáltatni. Ez utóbbi esetben a pályázati rendszer automatikusan betölti a fenntartói és szolgáltató adatokban megjelölt adatok alapján a települések sorát.
Összeállította:
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztály körműködésével
a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Szociális Főosztálya
Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Véleményezés Írja meg véleményét Ön is!
További hírek A kategória további hírei
- Tájékoztató a kiegészítő szociális ágazati pótlékról (2015-07-09)
- Hozzáférés az FSZH Szociális Regiszteréhez (2008-12-20)
- A hónap elejétől csak elektronikusan lehet kérelmeket benyújtani (2014-07-01)
- FSZH tájékoztató önkormányzatoknak az aktív korúak ellátását érintő jogszabályok változásairól (2. rész) (2010-02-06)