A három éves kortól kötelező óvodába járás a gyermekek érdekeit szolgálja, a korai intézményes nevelés azoknak kínál esélyt a sikeres iskolai tanulmányokhoz, akik nehéz körülmények között nevelkednek. Az Emmi Köznevelésért Felelős Államtitkárságának álláspontja szerint érthetetlen az intézkedés bevezetése előtt egy évvel az indokolatlan pánikkeltés. Közlemény.

A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze. Kutatások eredményei szerint a jobb minőségű nevelésben részesült gyermekek jobban teljesítenek későbbi tanulmányaik során. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy már az általános iskolában érezhetően profitálnak az óvodában vagy egyéb intézményes keretek között eltöltött időszakból a gyermekek. A kormány és az Országgyűlés ezért foglalta törvénybe, hogy 2014 szeptemberétől minden 3 éves gyermeknek – legalább napi négy órában – kötelező óvodába járni.

Jelenleg 341 190 gyermek jár óvodába, a 2012/13-ban az óvodai férőhelyek száma országosan: 377 154. Az új Széchenyi Terv forrásaiból a kormány 14,68 Mrd forintot biztosított óvodaépítési, bővítési, fejlesztési pályázatokra. Ezek a beruházások hat régióban: a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon megkezdődtek, így a férőhelyek száma 2014-re 5 439 új férőhellyel 382 593-ra bővül.

A demográfiai mutatók azt jelzik, hogy az óvodás korosztályba tartozó gyermekek száma jövőre több ezerrel lesz kevesebb. A rendelkezésére álló adatok szerint az óvodai férőhelyek bővítésével az összes régióban (beleértve az agglomerációt is) elegendő férőhely lesz 2014-ben az óvodákban.

(Köznevelésért Felelős Államtitkárság)