Hírek: Aktualitások
A lényeg a felépülés, a szerhasználat nélküli élet (2013-03-14)
A lényeg a felépülés, a szerhasználat nélküli élet - ezt a fő üzenetet szeretné közvetetíteni az új nemzeti drogstratégia, amelyet most tettek közzé.
A lényeg a felépülés, a szerhasználat nélküli élet - ezt a fő üzenetet szeretné közvetetíteni az új nemzeti drogstratégia, amelyet most tettek közzé. Az előző kormány idején elfogadott kábítószer-stratégiát 2010-ben a kukába hajították, hogy aztán három év előkészítés után most egy nagyon hasonlóval álljanak elő. Viszont lehet, hogy több pénz lesz az elmúlt években elhanyagolt területre.
A napokban tette közzé a kormány az új nemzeti drogstratégia tervezetét, amelyet március 25-éig lehet véleményezni, és amely - ha elfogadják - 2013 és 2020 között fogja meghatározni, mi lesz a függőkkel, az alkalmi fogyasztókkal, a kábítószer-kereskedőkkel és a kipróbálással kacérkodókkal. Arra is nagy hatással lesz, hogyan költik el a kábítószer elleni küzdelemre szánt milliárdokat Magyarországon.
A tervezet a szerhasználat és a kínálat csökkentését, a függők esetében pedig a felépülést helyezi a középpontba. Az egészségpromóciós megközelítés is fontos célja, amely lényegében azt jelenti, hogy az egészséges és józan életű embert kell mintaképpé tenni, vagyis terjeszteni a "józanság kultúráját". "Elsősorban az egészségközpontú szemlélet érvényesülésétől, a kábítószereket nem használók megerősítésétől, az egészségkultúra fejlődésétől, a tiszta tudatot és a józanságot képviselő életmodellek elterjedésétől várható, hogy kifejlődik egy olyan társas környezet, amelyben eleve mérsékeltebb a legkülönbözőbb függőségi, illetve a lelki egészséget és az életvezetést negatívan érintő problémák kialakulásának lehetősége" - olvasható a szövegben.
A 2010 óta hivatalban lévő kormány kezdettől fogva azt kommunikálta, hogy mást gondol a kábítószer elleni küzdelemről, mint a megelőző kormányok. Azzal kezdte, hogy kijelentette, vállalhatatlannak tartja a drogprevenciós szakma által egyébként széles körben támogatott, még 2009-ben elfogadott nemzeti drogstratégiát, és újat alkot helyette. Ez lassan három éve történt. 2011-ben a kormány előállt egy tervezettel, a következő évben nem történt igazán érdemi előrelépés - tavaly nyáron az ombudsman is felszólalt emiatt -, végül idén jelent meg a tervezet véleményezésre kész változata. Vagyis három éven át lényegében nem volt olyan kábítószerügyi stratégia, amelynek alapján az érintett szervezetek dolgozhattak volna. (A drogstratégia történetét itt követheti nyomon.)
A filozófia más, a lényeg ugyanaz
Az elmúlt években a területért felelős államtitkárság főleg ideológiai váltást vetített előre. Szerintük ugyanis "az elmúlt évek drogstratégiája, mely a hangsúlyt a drogliberalizációra és az ártalomcsökkentésre helyezte, nem követhető", mert csak a "drogliberalizáció mellett elkötelezett holdudvarnak, egy szűk megélhetési lobbinak" kedvezett, miközben hatástalan maradt.
A tervezet jelenlegi formájában főként a bevezető részekben kapnak hangsúlyt az ideológiához köthető részletek. Például a függőkkel kapcsolatban megfogalmazott összefoglaló célok közül az ártalomcsökkentés (vagyis a kábítószer-fogyasztók függőségét a későbbi javulás reménye miatt elfogadó, annak káros hatásait például tűcserével minimalizálni próbáló szolgáltatások) kikerült, a helyét a felépülés szó vette át. A tervezet amúgy is sok helyen hangsúlyozza, hogy végső célként ennek kell a szakemberek szeme előtt lebegnie.
Beleírták a tervezetbe, hogy fontos a "Kárpát-medencei hatókör", vagyis az, hogy a határon túl élő magyarok lehetőség szerint bekapcsolódhassanak a kábítószer-probléma megelőzésébe és kezelésébe. A család szerepének a hangsúlyozása is jellemző, ezzel a filozófiával: "Az ifjúság értékvesztésének, elbizonytalanodásának egyik oka lehet azon vélekedés közkeletűvé válása, hogy a felnőtt társadalomról való, tizenéves korban meginduló érzelmi leválás miatt jobb, ha a felnőtt társadalom mintegy önkorlátozó módon kivonul a fiatalok szabadidejéből. Ez egyes társadalmi csoportok körében olyan méreteket öltött, amely szűkítette a generációk közötti tapasztalatcsere, értékközvetítés, a pozitív mintaadás lehetőségeit, a nemzedékek közötti együttműködést és összetartozást."
Viszont a korábban a civil szervezetek által legtöbbet bírált sarkosabb kijelentések sokat finomodtak. 2011-ben, az első változatban például még ilyen mondatok szerepeltek: "a függők önpusztító életmódja pedig kialakította az ártalomcsökkentés gyakorlatát, amely csak a szerfogyasztás egyes hatásainak tüneti ellensúlyozását tűzi ki célul". Ez és az ehhez hasonlók kikerültek a szövegből, de maradt benne egy-két sommás kijelentés, például ez: "Az internet egyoldalú, akár függőségig súlyosbodó használata nehezítheti a fiatalok élő, közvetlen kommunikációját, ronthatja konfliktustűrő képességüket."
Nagyon hasonlít a régire
A célok megfogalmazása azonban csak kis részben tér el az előző, 2009-ben készült, az Orbán-kormány által félretett stratégiától. Felvinczi Katalin, a 2009-ben elkészült régi stratégia egyik megszövegezője ezt úgy fogalmazta meg, hogy "lehet együtt élni" az új stratégiával, amely nem szélsőséges, és nincs igazán baj a hangsúlyaival sem. Viszont "egyre jobban hasonlít a miénkhez. Éppen ezért nem értjük, hogy az három évvel ezelőtt miért volt akkora blaszfémia a kormány szemében" - mondta.
A tervezetben nagyon hasonló a prevenciós rész logikája a korábbihoz, és éppúgy nagy szerepet szán a közösségeknek is a drogprevencióban, mint a régi: "A különböző társadalmi problémák hatékonyan főleg azokban a közegekben befolyásolhatók, ahol azok keletkeznek."
A célkitűzések között azért elismeri a tervezet az ártalomcsökkentés jelentőségét is: "Az ártalomcsökkentő programok a fertőző betegségek terjedésének, a bűnözés kockázatának mérsékléséhez, és a túladagolás okozta halálesetek megakadályozásához is hozzájárulnak." Több részletet szó szerint emeltek át a korábbi drogstratégiából, például az eltereléssel kapcsolatban. Az elterelés azt jelenti, amikor a rajtakapott drogfogyasztót nem büntetik meg, de kezeléseken kell részt vennie. A tervezetben célként szerepel, hogy az elterelő kezelések időtartamát a "hatékonyság növelése érdekében" ezentúl maguk a szolgáltatók, azaz a szakemberek határozhassák meg.
Több pénz kell, hátha lesz is
A tervezet első felében elemzés is található arról, hogy az elmúlt években hogyan változtak a kábítószer-fogyasztási szokások. Kiderül belőle például, hogy egyre több fiatal próbálja ki a marihuánát vagy az amfetamint, egy 2010-es vizsgálat szerint a serdülőkorúak majdnem harmada tartozik közéjük. A tizenegyedikes fiúk 38 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, százból két fiú mindennapos szerhasználónak tekinthető, a füvezés népszerűsége növekszik. A pesti serdülők inkább kábítószereket, a vidékiek inkább inhalánsokat fogyasztanak, vagy gyógyszerrel kábítják magukat.
Megállapítja az elemzés azt is, hogy az intravénás drogfogyasztók száma nagyjából ötezerre tehető Magyarországon. Az intravénás csoporton belül a legtöbben opiátokat fogyasztanak, a heroinhasználók aránya lassan csökken. Ugyanakkor az intravénás stimulánsokat (amfetamin, mefedron, új pszichoaktív szerek) használóké növekszik, akiknek aránya mára - különösen a 25 évnél fiatalabbak esetében - megközelítette az opiátfogyasztókét. Azt is leírja, hogy mik azok a dizájnerdrogok, és miért nehéz ellenük küzdeni.
2010-es adatoknál frissebbeket azonban csak elvétve tartalmaz a szöveg. Az egyik mellékletben szereplő táblázat például a kábítószerrel összefüggő költségvetési kiadásokat foglalja össze. Az első szám 2000-ből való, az utolsó viszont hat évvel ezelőtti: 2007-es. Egy másik mellékletben viszont a jövőre nézve is szerepelnek adatok: egy táblázat ugyanis a stratégiában felsorolt célok mellé határidőket és azok megvalósításának becsült költségeit is odateszi. "Ha ezeket a pénzeket tényleg sikerül mobilizálni, akkor az a jelenleginél jóval több pénzt jelent ennek a területnek" - mondta az [origo]-nak Felvinczi Katalin. Azt, hogy több pénzre van szükség, a stratégia is egyértelműen elismeri: "A nemzeti stratégia által megjelölt feladatok megvalósításához szükséges pénzügyi feltételek biztosítása többletforrások bevonását és a jelenlegi finanszírozási rendszer átalakítását igényli."
Forrás: ORIGO