Szakmai információk: Szakmai hírek

Lényeges jogszabálymódosítások! (2013-07-05)

Lényeges jogszabálymódosítások! Egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról szóló 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet

A Magyar Közlöny 2013.07.05-én megjelent 116. számában kihirdették az egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról szóló 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendeletet.

A kormányrendelet az egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a módosítását tartalmazza, elsősorban a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására és a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, intézményben elhelyezett gyermek után járó családi pótlék felhasználására vonatkozó részletszabályok megalkotása érdekében. Az jogszabály tartalmazza továbbá a gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a jogalkalmazás során felmerülő problémák orvoslása érdekében szükséges módosítását.

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) módosítása

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása
2013. augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fogalmát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazza. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben ennek meghatározása már nem szerepel. Emiatt került be a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénybe (a továbbiakban: Gyvt.) 2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és ennek megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése koragyerekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ami a jelenlegi hátrányos helyzet meghatározója, a gyermekes család anyagi helyzetét mutatja és önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis az életminőségét, iskolai sikerességet általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok (zsúfolt lakás, szülők alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége stb.) is fennállnak.

A Gyvt. értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők:
- a szülő, a családbafogadó gyám (a továbbiakban: gyám) iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség;
- a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága;
- az elégtelen lakáskörülmények/szegregátumban élnek;
- a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás.

A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során - az ügyfél erre irányuló kérelme esetén - megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló eljárás részletszabályait tartalmazza módosítás. Ennek értelmében a Gyer. kiegészül a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló kérelemnyomtatvánnyal, valamint meghatározásra kerül, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet feltételeinek meglétét miként lehet megállapítani. Az iskolai végzettségéről szóló nyilatkozat megtétele továbbra is önkéntes alapon történik. Az alacsony foglalkoztatottság a jegyző nyilvántartásából vagy a munkaügyi központ igazolása alapján, az elégtelen lakáskörülmény pedig az integrált településfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány által lenne megállapítható. Ennek érdekében a Gyer. kiegészül a környezettanulmány tartalmát meghatározó melléklettel.

Az óvodáztatási támogatásra vonatkozó végrehajtási szabályok módosítása
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányadó szabályok 2013. szeptember 1-jei hatálybalépése miatt szükséges az óvodáztatási támogatásra vonatkozó szabályok módosítása is. Óvodáztatási támogatásra ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jogosultak.

A családi pótlék felhasználása
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt módosító 2013. évi XXVII. törvény 2013. július 1-jétől megteremtette annak lehetőségét, hogy az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, gyermekotthonban gondozott gyermek családi pótlékának 100%-a felhasználhatóvá váljon a teljes körű ellátásának biztosítására vagy annak kiegészítésére, a személyre szóló felhasználás igazolása nélkül. A törvényi szintű szabályozás változásából fakadóan szükségszerű a Gyer.-ben a családi pótlék felhasználására vonatkozó szabályok módosítása.

A megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének elkészítése nem az adott megyéből (fővárosból) érkező gyámhivatali megkeresés esetén
Jogalkalmazói jelzések alapján indokolt annak lehetővé tétele, hogy a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságok túlterheltsége, illetve a tevékenységük jellegéből adódó kiugró, majd csökkenő esetszámok miatt a gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárásban a másik megyéből (fővárosból) érkező megkeresésre is szakvéleményt adhassanak. Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy gyermek ügyében a gyámhivatali eljárást a szakvélemény készítésének elhúzódása ne késleltesse, a gyermek a lehető legrövidebb időn belül a számára megfelelő gondozási helyre kerüljön.

A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló gyámhatósági eljárás egy sok tekintetben speciális eljárás, amelyben a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság is közreműködik. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat nem hatóság, hanem szolgáltató; a gyermek gondozási helyének meghatározása során feladata az elhelyezési javaslat és az egyéni elhelyezési terv elkészítése. A megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság nem szakhatóság; a gyermek gondozási helyének meghatározása során feladata a gyermek személyiségállapotának, ellátási szükségletének vizsgálata az elhelyezési javaslat és az egyéni elhelyezési terv megalapozott elkészítése érdekében. A gyámhatóság a nevelésbe vételi, illetve a gondozási hely meghatározására irányuló eljárásaiban a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített elhelyezési javaslat és terv, valamint a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján dönt, mérlegelve az eset összes körülményét.
A gyermekvédelmi szakértői bizottságok speciális helyzetének tisztázásához, amit az alapvető jogok biztosa is kezdeményezett AJB 1849/2011. számú jelentésében, a gyermekvédelmi törvény vonatkozó szabályainak a felülvizsgálata is szükséges. A törvényi szintű rendelkezések módosítását követően lehet a végrehajtási szabályokat a Gyer.-ben módosítani.

 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása
Tekintettel arra, hogy 2013. július 1-jétől lehetővé vált az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, intézményben elhelyezett gyermek családi pótléka 100%-ának felhasználása a teljes körű ellátás biztosítására is, a családtámogatási törvény végrehajtási rendeletéből hatályon kívül szükséges helyezni a családi pótlék személyre szóló felhasználására vonatkozó rendelkezéseket.

 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

A jogalkalmazói jelzések alapján indokolt, különösen a kis településeken működő gyermekotthonok, lakásotthonok, javítóintézetek és bölcsődék folyamatos működésének biztosítása érdekében egyes munkakörökben a képesítési előírások alóli - időhatárhoz kötött - felmentési lehetőség biztosítása. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 61. § (4) bekezdése értelmében végrehajtási rendelet rendelkezhet a képesítési előírások alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 10. §-a szabályozta a Kjt. szerinti felmentés lehetőségét, azonban a 326/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés a) pontja 2012. december 30-ától hatályon kívül helyezte a rendelkezést. A szakképesítés alóli felmentés lehetőségének kizárása a gyakorlatban a működési feltételek hiányához vezethet egyes gyermekvédelmi és egyes gyermekjóléti ellátások tekintetében, ezért a gyermekotthonokban, a javítóintézetekben, a bölcsődékben és a gyermekek átmeneti otthonaiban a folytonos ellátás biztosításának kötelezettsége miatt indokolt a szakképesítés alóli felmentést bizonyos munkakörök esetében lehetővé tenni. Tekintettel arra, hogy többségében OKJ-s képzéseket igénylő munkakörökről van szó, elegendő három évben meghatározni azt az időtartamot, amely alatt a közalkalmazott köteles megszerezni a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében, illetve a javítóintézetekben dolgozók esetén a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében előírt szakképesítést.

A köznevelési törvény módosítása kapcsán a bölcsődében foglalkoztatott gyógypedagógus munkakör kikerült a munkakörök közül, ugyanakkor maradtak olyan intézmények, melyekben a továbbiakban is ellátnak fogyatékos gyermekeket is, ezért változatlanul alkalmaznak gyógypedagógust, amelyet az ágazati szabályozás a fenntartó döntése alapján (tehát, nem kötelezően alkalmazandó létszámként) lehetővé tesz. Erre tekintettel javasoljuk a korábbi szabályozással összhangban a gyógypedagógus munkakörre vonatkozó szabályozás visszaállítását a pótszabadság és az illetménypótlék tekintetében. Szükséges továbbá az ágazaton belül hasonló vagy azonos jellegű feladatellátást végzők esetében a szakágazatok foglalkoztatottjai közötti különbséget megszüntetni a pótszabadság tekintetében. Ezért javasoljuk a koherencia érdekében a gyermekvédelmi szakellátás mintájára a bölcsődei ellátásban foglalkoztatott, oktatással-neveléssel összefüggő vezetői, szaktanácsadói munkakörökre is kiterjeszteni a pótszabadságra való jogosultságot.

A támogatott lakhatás szolgáltatás bevezetésével szükséges az e szolgáltatás személyi feltételeként előírt esetfelelősre és kísérő támogatást biztosító munkatársra vonatkozó fizetési osztályokat rögzíteni a Korm. rendelet 2. számú melléklet I. részében.


A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Gyár.) módosítása
A járások kialakításával összefüggésben megtörtént az egyes kormányrendeletek, köztük a Gyár. módosítása 2013. január 1-jei hatállyal. Főszabály szerint a járási gyámhivatal a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén látja el feladat- és hatáskörét. A megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a szentendrei járási kormányhivatal jár el az örökbefogadással kapcsolatban, így dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt, kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. Ugyanakkor - a hatásköri szabály mellett - nincs külön illetékességi szabály az örökbefogadási ügyekre, amely a jogalkalmazás során bizonytalanságot okozhat. A hiányzó szabályt pótolja jelen módosítás.

 

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának 2013. szeptember 1-jétől megváltozó szabályaira tekintettel újra kell szabályozni a nemzeti köznevelési törvény végrehajtási rendeletében is a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzettel összefüggő rendelkezéseket.

Forrás: előterjesztés indokolása

 

 

A tartalom megosztása

Véleményezés Írja meg véleményét Ön is!

Ellenőrző kód

További hírek A kategória további hírei

« Vissza az előző oldalra