Szakmai információk: Szakmai hírek
Az EMMI tájékoztatója az Mt. egységes jogértelmezésére (2012-08-24)
Az új 2012. július 1-jétől hatályos Munka Törvénykönyve műszakpótlékra vonatkozó szabályozásának egységes jogértelmezésére
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya tájékoztatójából szó szerint idézve:
"A 2012. július 1-jén hatályba lépett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény. A magyar jogrendszerben számos törvény alkalmazza az ettől az időponttól hatályát vesztő, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény által használt fogalmakat, hivatkozik annak rendelkezéseire. Az új munka törvénykönyve szabályozása számos ponton eltér a korábbi Munka Törvénykönyve szabályaitól, ezért szükséges volt azoknak a szabályoknak a módosítása, amelyek olyan jogintézményre vonatkozóan tartalmaznak szabályozást, amelyet az új munka törvénykönyve vagy megszüntetett, vagy módosított, illetve szükségessé vált azoknak az átmeneti szabályoknak a megalkotása is, amelyek az új munka törvénykönyvének a rendelkezéseinek alkalmazását segítették elő.
A korábbi Mt. szabályai értelmében többműszakos munkarendnek minősült, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. A délutáni műszak fogalma alatt pedig a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzést kellett érteni. Az éjszakai munkát végző munkavállaló pedig az a munkavállaló, aki a munkaideje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez. Az éjszakai munka a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. {Mt. 117. § (1) bek. d)-g) pont.}.
Az Mt. 146. § (2) bekezdése értelmében a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék járt. A (3) bekezdésben foglaltak határozták meg azt, hogy milyen mértékű műszakpótlék illeti meg a munkavállalót. A jogszabály értelmében a délutáni munkavégzés tekintetében a műszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakpótlék mértéke pedig 30% volt.
Az új Mt. értelmezése alapján a munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha annak tartama hetente eléri a nyolcvan órát (90. § b) pont) és műszakpótlékra vonatkozó szabályozás alapján is csak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék jár, amennyiben a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik (141. §).
Annak érdekében, hogy a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozó munkavállalókat ne érje hátrány az új Mt. hatályba lépését követően sem - miszerint csak a 18.00-óra utáni munkavégzésre járt volna a műszakpótlék - ágazati jogszabályban szabályoztuk a többműszakos munkarend fogalmát és a műszakpótlék mértékét is a korábbi Mt.-ben meghatározottak szerint.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvény módosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 28. §-a határozta meg, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény 94/L. §-a egy új (6) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:
„A szociális intézményben, illetve a szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket."
A hivatkozott törvény 42. §-a pedig arról rendelkezik, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15.§-a (10) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:
„A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket."
A fentiek értelmében tehát, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt végzett munkavégzésre járó délutáni bérpótlék tekintetében, az ágazati jogszabályban történő szabályozás lesz az irányadó és nem kell figyelemmel lenni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 90. §. b) pontjában meghatározottakra. Ettől eltérően, amennyiben tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történik a munkavégzés, abban az esetben harminc százalék bérpótlék jár a munkavállalóknak az új Mt. 141. §-ban foglaltaknak megfelelően.
Összességében tehát, a bérpótlék megállapításkor egyrészt figyelemmel kell lenni az ágazati jogszabályban foglaltakra, valamint az új Mt.-ben foglaltakra is. A jelenlegi szabályozás a munkavállalókra nézve kedvezőbb, mint a korábbi - az éjszakai műszakpótlék (30%) a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzésre járt - ugyanis a bérpótlék (30%) már tizennyolc órától jár, amennyiben az egyéb feltételeknek megfelelnek."
Forrás: EMMI
Véleményezés Írja meg véleményét Ön is!
További hírek A kategória további hírei
- Szakápolási mintaprogram - kormánydöntés (2017-06-12)
- 2016. évi LXVII. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról (2016-06-22)
- Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről (2014-12-12)
- Tájékoztató a 2010. augusztus 1-től hatályos jogszabályban szabályozott egyszerűsített foglalkoztatásról (2010-07-30)