Szakmai információk: Szakmai hírek

Tájékoztató a 2010. augusztus 1-től hatályos jogszabályban szabályozott egyszerűsített foglalkoztatásról (2010-07-30)

Tájékoztató a 2010. augusztus 1-től hatályos jogszabályban szabályozott egyszerűsített foglalkoztatásról A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tájékoztatását honlapukon is közöljük.

Tájékoztató a 2010. augusztus 1-től hatályos jogszabályban szabályozott egyszerűsített foglalkoztatásról Nyomtatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetei
Az egyszerűsített foglalkoztatás korábbi szabályait tartalmazó 2009. évi CLII. törvénytől eltérően az új szabályokat tartalmazó, 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak összesen már csak a következő eseteit szabályozza:
1. mezőgazdasági és turisztikai idénymunka
2. alkalmi munka

Az egyszerűsített foglalkoztatás három típusának időkorlátai részben megváltoztak:
* mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
* turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
* alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az Eft. 1.§ (2) bekezdése bevezet egy új létszámkorlátot is az alkalmi munka tekintetében, mely szerint az alkalmi munkára létesített egyszerűsített munkaviszony keretében egy naptári napon legfeljebb az alábbi számú munkavállaló foglalkoztatható:

* az a munkáltató, aki az Mt. alapján főállású személyt nem foglalkoztat, legfeljebb 1 főt,
* az a munkáltató, aki az Mt. alapján 1-5 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 2 főt,
* az a munkáltató, aki az Mt. alapján 6-20 fő között foglalkoztat munkavállalót, legfeljebb 4 főt,
* az a munkáltató, aki az Mt. alapján 20 munkavállalónál többet foglalkoztat, legfeljebb a munkavállalói létszám 20 % -át kitevő személyt foglalkoztathat.

Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Az Eftv. 16. § (4) bekezdésének 2010. évre vonatkozó átmeneti szabálya alapján a 2010-ben az augusztus 1-jéig alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az új egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni (legkésőbb a munka megkezdéséig), ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a munkaadó nem elektronikus bevallásra köteles, akkor választása szerint az Eft. melléklete szerinti munkaszerződés megkötésével jön létre az egyszerűsített foglalkoztatás.

(Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.)

A munkavégzés megkezdése előtt a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat nem kötelező, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkaadónak kell meggyőződnie arról, hogy a munkavállaló munkára képes állapotban van. [Eft. 5.§]

Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

Az egyszerűsített foglalkoztatás mindkét esetében - mezőgazdasági, valamint turisztikai idénymunka és alkalmi munka - a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni az APEH-hez az alábbi adatokat [Eft. 11.§ (1), (3)]:

* a munkáltató adószáma
* a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma
* az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági/turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka
* munkaviszony napjainak száma, kivéve sms-ben történő bejelentés esetén, mert sms küldésével a munkáltató a bejelentés napjára eső bejelentési kötelezettségének tesz eleget.[Eft. 11. § (3) d) pont, valamint Eft. 11. § (5) bek. a) pont]

A bejelentés, amennyiben a munkaadó ezt a lehetőséget választja, ügyfélkapun történő előzetes regisztráció esetén az alábbi 3 úton lehetséges:

* ügyfélkapun keresztül
* telefonon
* sms -ben - csak 2010. december 1. után. [Eft. 11.§ (1)]

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -
* az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
* ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosításra a bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség.

 

Közteherfizetés

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozóan a munkáltató által fizetendő közteher mértéke egységesen, a munkabértől és napi munkaidőtől függetlenül:

* mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 500 forint,
* alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 1000 forint.

A munkavállaló közterhet nem fizet. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
* külföldi személy vagy
* egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
* az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

Ellátásra való jogosultság

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

A harmadik országbeli állampolgárokra, illetve a más (tag)államban biztosított munkavállalókra vonatkozó rendelkezések

 

Harmadik országbeli állampolgár .- a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható.

Harmadik országbeli állampolgárnak, aki nem rendelkezik TAJ-számmal, vagy adóazonosító jellel, fel kell keresnie az állami foglalkoztatási szerv kirendeltségét ahol kérésére haladéktalanul megkérik az egészségbiztosítási szervettől a társadalombiztosítási azonosító jelet, valamint az állami adóhatóságtól az adóazonosító jelet. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. Ezen eljárás esetében az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.

Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és az erre vonatkozó igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet

A másik tagállamban biztosított személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) változásai az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályokkal összefüggésben

* Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony megszűnésekor az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges igazolást a munkáltató nem köteles kiadni, de az egyszerűsített foglalkoztatás keretében az alkalmi munkavégzésre létrejött munkaviszony esetében nem, de mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára létrejött munkaviszonynál ki kell adnia a munkáltatónak az Mt.-ben és egyéb jogszabályban előírt igazolásokat a munkaviszony megszűnésekor. [Eft. 4. § (3) d)]

* Nem szünetel az álláskeresési járadék folyósítása azokra a napokra, melyeken az álláskeresési járadékban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt létesít. [Eft. 23.§ b)]

* Az álláskeresési járadék folyósítása alatt folytatott egyszerűsített foglalkoztatás időtartama nem vehető figyelembe az álláskeresési járadék kimerítését, illetve megszüntetését követő ismételt álláskeresési járadék megállapításakor. Az álláskeresési segély kettes típusának megállapításakor az előzőleg álláskeresési járadék folyósítása alatt végzett egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony időtartamát figyelembe lehet venni. [Eft. 17.§ (2)]

* Az álláskeresési járadékban részesülő személynek nem kell bejelentenie a munkaügyi szervezet részére, ha egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt létesít. [Eft. 23.§ b)]

* Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony esetében nem szünetel a keresetpótló juttatás folyósítása. [Eft.23.§ b)]

 

Budapest, 2010. július 30.

 

Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

A tartalom megosztása

Véleményezés Írja meg véleményét Ön is!

Ellenőrző kód

További hírek A kategória további hírei

« Vissza az előző oldalra