Hírek: Aktualitások
Fedél nélkül - jogok nélkül? (2013-04-12)
Az ombudsman vizsgálatai a hajléktalanok ellátásáról
A hajléktalanság alapjogilag aggályos tüneti kezelései, az „eltakarítás", a megbélyegzés, a bírsággal és elzárással fenyegetés helyett emberhez méltó, a lecsúszást megállító, kiutat biztosító komplex eszközökön és megoldásokon kell dolgozni – hangsúlyozza Szabó Máté. Az alapvető jogok biztosa – mint eddig minden évben - 2013 első hónapjaiban is felmérte a fővárosi állapotokat, és vizsgálatát kiterjesztette néhány vidéki városra is.
Az alapjogi biztos 2013 elején indított és jelenleg is folyó vizsgálat-sorozatával ismételten fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a közvetlen életveszély gyors és hatékony elhárítása csak az első lépés, a hajléktalanság kezelése szociális eszközökkel lehetséges, a megoldás keresése során fontosak a jó példák, a sikeres, bevált modellek, mert ezek igazolják, hogy egy összetett problémára lehet alkotmányos, egyszersmind hatékony választ adni.
Az éjjeli menedékhelyek átlagos kihasználtsága Budapesten és Magyarország több régiójában is meghaladja a 100 százalékot - állapította meg a vizsgálat-sorozatban Szabó Máté. A hajléktalan emberek krízisellátását – az intézményi, otthonszerű környezetben, az utcán – vizsgálva a biztos azt is kiemelte, hogy Győrben egy intézmény irányítja a hajléktalan-ellátás minden feladatát. Ez gyors és hatékonyabb működést tesz lehetővé és elősegíti az egyénre szabott gondozás és szociális ellátás eredményességét.
Továbbra sem megoldott az egészségügyi és mentális állapotuk miatt kritikus helyzetű hajléktalanok ellátása. Ennek részeként a teljes lakosságot is érinti Budapest egyetlen hajléktalanokat is fertőtlenítő fürdetőjének bezárása, ami a társadalom egészét fenyegető közegészségügyi veszélyhelyzet kialakulását eredményezheti: a kezeletlen betegek növelhetik a fertőzések terjedésének a valószínűségét. A jogszabály szerint nem egyértelmű, kinek a feladata a működtetés – állapította meg jelentésében Szabó Máté, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy noha valóban költségekkel jár egy ilyen fertőtlenítő fürdető működtetése, a megelőzésre fordított költségek mindig alacsonyabbak a kezeléshez, utógondozáshoz szükséges anyagi ráfordításoknál.
Az önkormányzati törvény 2013. január 1-jétől hatályos módosítása miatt a helyi önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük van – a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése címén – előírni, hogy melyek a közterületen nemkívánatos magatartások. Több önkormányzat helyi rendeleteinek tanulmányozása alapján is egyértelművé vált, hogy ez a szabályozás lehetőséget adott a különösen sérülékeny, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek elleni önhatalmú fellépésre.
Szabó Máté továbbra is lényegesnek tartja, hogy a hajléktalanság problémáinak kezelése, újratermelődésének megállítása érdekében a szociális ellátórendszernek további, személyre szabott megoldási alternatívákat kellene nyújtania. Ide tartozik például az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtése. Ezzel összefüggésben kell megemlíteni, hogy az ombudsman öt hajléktalan-telep felszámolásnak módját kifogásolta, és megállapításainak a hatodik alkalommal lett foganatja. Kőbányán az önkormányzat törekedett arra, hogy a tulajdonjogi viszonyok rendezése miatt szükséges eljárás során gondoskodjon a hajléktalanok elhelyezéséről, és az önkormányzattal együttműködő hajléktalan párok lehetőséget kaptak arra, hogy önkormányzati bérlakásba költözzenek.
A Hajléktalansággal Foglalkozó Nemzeti Szervezetek Európai Szövetsége, a FEANTSA ma emberi jogi, hajléktalanügyi és lakhatási szakértők részvételével Budapesten rendez konferenciát, amelyen az alapvető jogok biztosának munkatársa is előadást tart az ombudsman hajléktalansággal foglalkozó projektjeiről, kiemelten a 2013-as vizsgálatokról, azok megállapításairól és ajánlásairól.
Forrás: Alapvető Jogok Biztosa