Hírek: Aktualitások
Modellváltás: államosították a házi segítséghívás (2013-03-23)
A HVG cikke...
Az átszervezésre még nincs pénz, de hétfőn sietősen államosították a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.
Nem bajlódott sokat Talabér Márta fideszes képviselő azzal, hogy megindokolja, miért kell államosítani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. Várpalota polgármestere, a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő - hétfőn megszavazott - módosításához benyújtott indítványában két mondatban csupán rögzíti, hogy „centralizált ellátásszervezés" lesz, amit a Szociális és Gyermekvédelmi Hivatal lát majd el. Talabérnak ez vélhetően nem saját ötlete, erre utal, hogy a HVG megkeresését először arra hivatkozva hárította a Fidesz-frakció sajtóosztálya, hogy a kérdéseket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) válaszolja meg.
A július elsejei változásokról az érintettek sem tudnak semmit. „Jó volna ismerni a részleteket, mert egyelőre csak március végéig biztosított a finanszírozásunk" - mondta Gábor László, a 15 települést 60 készülékkel ellátó szentgotthárdi kistérségi társulás irodavezetője. Gulyás László, Füzesabony polgármestere viszont örül a váltásnak, mert drága a szolgáltatás: állítása szerint a városnak az állami támogatás mellett még évi négymillió forintjába kerül 36 készülék fenntartása. Az ezredforduló után felállított segítséghívó rendszer ráadásul kezd leépülni, pedig igény volna rá, mivel a 70 évesnél idősebb korosztályba tartozók fele küzd a mindennapi életét akadályozó érzék- és mozgásszervi problémákkal, de a gombnyomásra jelző házi segítségnyújtási rendszerbe csak egy százalékukat sikerült bekötni.
A rászorulóknak minősített, otthonukban élő, magányos, idős vagy beteg, de a jelzőszerkezetet használni tudó emberek számára éjjel-nappal működtetett rendszer 2010-ig kötelező önkormányzati feladat volt. Egykor még jó üzletnek is látszott, jellemzően biztonságtechnikai cégek érdeklődését keltette fel (HVG, 2006. június 17.) a 2004-ben bevezetett állami normatíva, mivel - évi átlagosan négy riasztással számolva - bőven fedezte a költségeket.
Rohamosan csökkent azonban a költségvetési támogatás, 2005-ben még 62 ezer forintot fizetett az állam ellátottanként, 2009-ben már csupán 29,5 ezer forintot, s 2010-től ráadásul pályázni kell az állami forrásokra. Emiatt egyre több térítést kértek a rászorulóktól, s így egyre kevesebb emberhez jut el a rendszer. Az Emmi szerint tavaly 720 millió forintot fizettek ki, s idén 192 segítségnyújtó szervezetnek 23 796 készülék után utalnak közpénzt.
„Ez a piac majdnem teljesen megszűnt" - állítja Zelenák Zoltán, a HB Security Kft.-ből kivált és sokáig piacvezetőnek mondott Megmentő Kht. korábbi tulajdonosa, aki ma már HB Rendszerház Kft.-ként foglalkozik gombnyomással aktiválható jelzőrendszerek készítésével, fejlesztésével. „Eget rengető üzlet sohasem volt" - árnyalta a képet Takács Tamás, a Body Guard Hungary Kft. kereskedelmi vezetője. „Az államosítás lehet jó hír és lehet rossz is. Az a gond, hogy senki sem tud semmit" - fogalmazott Takács, hozzátéve, azt is csak pletykaként hallották, hogy júliusig meghosszabbítják majd a március végén lejáró szolgáltatói szerződéseket.
A szaktárca sem segít a tisztánlátásban. „A változás mindössze annyi, hogy új tárgyi feltételek megteremtésével - országos elérhetőségű diszpécserközpont kialakításával és a vele kompatibilis jelzőkészülékek beszerzésével - költséghatékonyabban lehet használni az erre fordított állami forrást" - tudatta a HVG-vel az Emmi. Hangsúlyozta, hogy a szociálisan rászorult személyek - egyetlen állami szolgáltatón keresztül - továbbra is meg fogják kapni a segítséget a veszélyhelyzet elhárításához. Arról nincs hír, mi lesz a jelenlegi szolgáltatókkal, és arra sem tért ki a tárca, hogy mindezt a váltást miből finanszírozzák. Márpedig a jelenleg különféle műszaki megoldásokkal működő (például telefon-, URH- vagy GSM-alapú) rendszerek teljes cseréjének milliárdos költsége lesz.
PÁLMAI ERIKA
Forrás: HVG