Hírek: Aktualitások
Hiába a befagyasztás, mégis nőtt a rezsi (2012-12-04)
Az ORIGO cikkét honlapunkon szó szerint közöljük.
Egy átlagos budapesti lakás adatai, valamint több egymástól független elemzés és kutatás is azt igazolja, hogy a háztartások egyik legjelentősebb kiadását jelentő rezsi a kormány ígérete ellenére emelkedett. A lakásfenntartás fejenként legalább egy ezressel kerül többe, mint egy éve, a családok többsége pedig évente félmillió forintot költ erre.
A szóban forgó háztartás ugyan az áramért (termékdíj) megajoule-onként 3 százalékkal kevesebbet fizet, de a szintén fogyasztáshoz kötött rendszerhasználati díj több mint 7 százalékkal nőtt, az elosztói alapdíj pedig 2,6 százalékkal lett magasabb tavaly és idén október között. A gáz esetében az alapdíj és a felhasználás után fizetendő összeg egyaránt 2,56 százalékkal nőtt.
A legfrissebb adatok, elemzések szerint sem sikerült a kormánynak tartania ígéretét, miszerint befagyasztja a rezsikiadásokat. Erre már tavaly ősszel utalt Bencsik János, akkor még a fejlesztési tárca energiaügyekért felelős államtitkáraként. Decemberben pont azzal indokolta lemondását, hogy az általa ismert keretrendszerben nincsenek meg ennek a feltételei.
Hat százalékkal drágább a lakásfenntartás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai jelzik, hogy ma többe kerül egy lakás fenntartása, mint azelőtt, hogy a kormány bármilyen ígéretet tett volna. A háztartások a kiadásaik több mint felét lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költik. Ezen belül az élelmiszer részaránya változatlan volt 2012 első felében (2011-hez képest), de a lakásfenntartásra fordított összeg aránya kismértékben nőtt - persze részben azért is, mert itt a háztartások kevésbé tudnak a fogyasztás visszafogásával reagálni, mint a közértben.
Áram- és gázdíj változása egy lágymányosi 60 négyzetméteres lakásban
Gázdíjak | 2011. október | 2012. október | Változás (százalék) |
| Időszaki gázfelhasználás (MJ/forint) | 2,882 | 2,957 | 2,6 |
| Háztartási alapdíj (forint) | 1000 | 1026 | 2,6 |
| Áramdíjak | 2011. október | 2012. október | Változás (százalék) |
Villamos energia termékdíj (forint/KWh) | 21,28 | 20,65 | -2,96 |
| Energialapú rendszerhasználati díj (forint/KWh) | 15,29 | 16,09 | 7,06 |
| Elosztói alapdíj (forint/hó) | 156 | 160 | 2,56 |
Forrás: [origo]-gyűjtés
A KSH adatai alapján az emelkedés fejenként több mint ezer forint volt: 2011-ben az első hat hónapban 17 137 forint volt az egy főre eső lakásfenntartási és energiakiadás, idén ugyanez az összeg 5,9 százalékkal magasabb. (A lakásfenntartásban szerepel többek között a lakbér, a lakás-karbantartási kiadások, a szennyvíz-elvezetésre, szemétszállításra, közös költségre, vízfogyasztásra fordított összeg, a háztartási energia pedig a gázt, a távhőt, a villamos áramot és egyéb tüzelőanyagokat foglalja magában.)
Az első féléves 18 ezer forint feletti összegnek átlagosan durván kétharmadát adja a háztartási energiára fordított kiadás, ez az arány pedig nemcsak egy év alatt, hanem már az elmúlt tíz évben is fokozatosan emelkedett. A gyermekkel rendelkező háztartásokban visszafogottabb volt az egy főre vetített drágulás, náluk a 2011 első félévében mért 12 055 forint 300 forinttal nőtt.
Forrás: OTP Lakástakarék
A rezsikiadások emelkedése azért is érinti érzékenyen a háztartásokat, mert ez jelenti az egyik legjelentősebb tételt a családi büdzsében. Az OTP Lakástakarék augusztusban közzétett elemzése szerint egy átlagos magyar család évente 420-600 ezer forintot, vagyis naponta 1150-1643 forintot költ rezsire. A cég felméréséből az is kiderült, hogy a családok több mint felénél a rezsi a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát teszi ki, további 19 százalékuknál pedig a kiadások több mint fele megy el ilyen célra.
Valahol megfizetjük
Elhibázott lépésnek tartja a rezsiköltségek befagyasztása érdekében tett kormányzati lépéseket Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató vezetője. Mint az [origo]-nak elmondta, ezzel ugyanis korlátozták a szolgáltatókat, hogy a világpiaci áraknak megfelelő díjakat alkalmazzanak, ám ennek ellenére a rezsiköltség a lakossági kiadásokban nem csökkent, hanem inkább tovább nőtt.
A szolgáltatók valamilyen formában mégiscsak érvényesítik a magasabb világpiaci árakat, mint ahogy a forintnak - az energiaárak szempontjából érdekes - dollárral szembeni gyengülését is. Ezen kívül hozzájárult a rezsiköltségek emelkedéséhez az is, hogy romlott a lakosság fizetőképessége, és így a fogyasztás visszaesett, továbbá nőtt az áfakulcs. Mindezek együttesen nemcsak a politikai akaratot húzták keresztbe, hanem a lakossági szolgáltatást már tavaly veszteségessé tették.
Fals piaci helyzet
Hegedűs ezért úgy véli, hogy bár a családi kiadások jelentős részét lefedő energiakiadásokat politikai döntéssel meg lehet próbálni befagyasztani, ez teljesen fals gazdasági helyzetet teremt. Ha az energiaárak növekedésével párhuzamosan nem emelkedhetnek a lakossági díjak, akkor a drágulás az üzleti szektorban jelentkezik, tehát nemzetgazdasági szinten valaki biztosan megfizeti az árát. Közvetett módon a lakosságnál is megjelenhet a pluszköltség: ha egy szolgáltatónak a háztartások ellátásán vesztesége van, akkor a szükséges profitot a többi fogyasztón fogja behozni.
A sikertelen rezsibefagyasztás miatti veszteség megjelenhet a családok számára a másik legnagyobb tételt jelentő élelmiszerek árában is, mivel a gyártóknak többe kerül az energia. Hegedűs szerint tehát akkor is csökkenne a családok jövedelme, ha az energiaárak stagnálnának.
A rezsidíjak emelkedéséről árulkodik a KSH volt igazgatóját, Belyó Pált is a munkatársai között tudó Policy Agenda kutatócég novemberi elemzése is. A cég által végzett vizsgálat arra mutat rá, hogy a lakosság körében népszerű ígéretet egyrészt azért nem sikerült tartani, mert az áfaemelés önmagában megemelte a családok kiadásait. (Ez alól a távfűtés kivétel, mert kedvezményes áfakörbe tartozik.) Az adóemelés mellett azonban a szolgáltató cégek is emelték a szolgáltatási díjakat, ezért fordulhatott elő, hogy a fővárosban 4,4 százalékos volt a rezsidíjak átlagos emelkedése, Debrecenben pedig 3,6 százalékos volt a legfontosabb, rezsiként (gáz, villany, távhő, víz- és csatorna) számon tartott kiadások növekedése.
Forrás: ORIGO