Hírek: Aktualitások

Drogjelentés botrány (2012-11-09)

Drogjelentés botrány Pro, kontra, vélemény, tiltakozás...

TILTAKOZÁSAz INDIT Közalapítvány és a Kék Pont Alapítvány közös közleménye

TILTAKOZUNK

Tiltakozunk a TASZ november 6-i kozmetikázott drogjelentés c. blogbejegyzése kapcsán született államtitkársági közlemény tartalma és cinizmusa ellen.
Tiltakozunk az ellen, hogy miközben a dizájner drogok terjedésének gátat vető C-lista kezdeményezés miatt saját vállát veregeti a kormány, a végtelen variációjú és ismeretlen összetételű dizájner drogok okozta, tömegesen kritikus helyzetbe kerülő, ám lehetőségek híján az egészségügyi ellátórendszerbe jelenleg semmilyen módon nem integrálható, kezelésbe nem vonható, de segítségre szoruló, dizájner drogot használókról nem vesz tudomást.
Tiltakozunk az ellen, hogy miközben a kormány "a célzott prevenciós munka, illetve a teljes felépülés-központú kezelés" fontosságát hangsúlyozza, amely, mint írja: "egyedüliként adhat reményt a droghasználóknak", az e célokat szolgáló és a civil szakmai szervezeteknek már megítélt támogatásokat sem biztosítja, vagy jellemzően fél-háromnegyed éves csúszással. Egyben felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez esetben is a remény hal meg utoljára, a súlyosan beteg droghasználó előbb.
Tiltakozunk az ellen az álságos és cinikus döntéshozói kommunikáció ellen, amely miközben azt üzeni, hogy "a stratégia lényeges eleme a drogpolitikának, de az eredményeket az emberek, a terepen dolgozó elkötelezett szakemberek, az önkéntesek érik el", a valóságban a kormány, aláírt szerződései, ergo kötelezettségvállalásai ellenére sem biztosítja a civil szervezeteknek járó pénzügyi forrásokat, a változásokról nem tájékoztatja őket, az őket ért anyagi kár miatt felelősséget nem érez, a jogosan felmerülő kárpótlási igény kielégítése fel sem merül benne.
· Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány - a kutatási adatokkal ellentétes tendenciákat állítva - még mindig elmúltnyolcévezik, és ezzel politikai síkra tereli a szakmapolitikai vitát.
· Tiltakozunk az ellen, hogy a kábítószerügyi koordináció semmilyen szakmai érvvel nem indokolja, hogy miért volt szükség - egyebek mellett - az „elkötelezett szakemberek és önkéntesek" körében szerzett információk kikozmetikázására az ország jelentésből?

Prof. dr. Rácz József
igazgató,kuratóriumi elnök Kék Pont Alapítvány

dr. Szemelyácz János szakmai vezető, a kuratórium elnöke INDIT Közalapítvány


2012. november 9.

Forrás: INDÍT Közalapítvány

VÉLEMÉNY

Ki hazudik drogügyben?

Egymásnak feszült a drogszakma és a kormány az éves drogjelentés megkurtítása miatt. A szaktárca szerint az eljárást az elfogulatlanság és a tényszerűség igénye vezérelte, a megrökönyödött szakemberek durva és teljesen értelmetlen politikai beavatkozásról beszélnek. A tények őket igazolják.

A 2012-es éves drogjelentést az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) az ÁNTSZ alá tartozó háttérszervezete, a Nemzeti Drog Fókuszpont készítette, ismert hazai szakemberek bevonásával. A jelentést nem csak a hazai döntéshozók, hanem az EU lisszaboni székhelyű Kábítószer- és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) is felhasználja.


Eltűntek a kínos mondatok

Amint arról beszámoltunk, a Társaság a Szabadságjogokért szerdai blogbejegyzésében kifogásolta, hogy a drogterület szakemberei által írt és lektorált jelentésből az EMMI Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága több oldalnyi szöveget kihúzott, így a végleges változat ezek nélkül jelent meg. Az Indexnek átküldött gyűjtésből kiderül, hogy olyan szövegrészeket cenzúráztak ki, amelyek kedvezőtlen folyamatokról, adatokról számolnak be.

Törölték egy olyan kutatás beszámolóját, amely a kábítószerprevencióval foglalkozó szervezetek nehéz helyzetét vizsgálta. Eltűntek a több mint két éve késő nemzeti drogstratégia hiányáról szóló mondatok. Nincs már benne a szövegben az intravénás drogfogyasztók körében mért hepatitis C-fertőzöttségre, illetve a túladagolások megelőzésének szükségességére vonatkozó mondat sem.

A kormány a dizájnerdrogok szabályozásának szigorítását sikerként könyveli el, a szakemberek viszont a dizájnerdrog-problémát kevésbé tartják drámainak. A jelentésből az erről szóló mondat is kimaradt, amint az is, hogy a legnagyobb problémát azok a tudatmódosító szerek okozzák (elsősorban az alkohol) amelyeket az állam hivatalosan is támogat és reklámoz (lásd: Pálinka Nemzeti Tanács). Kikerültek egyes, a túladagolás-megelőző programok és a fertőzésveszélyt csökkentő tűcsereprogmok fontosságát alátámasztó megjegyzések is.

A történtekkel kapcsolatban több kérdést is feltettünk az államtitkárságnak, de válasz helyett "Tényeken alapul a drogjelentés" címmel közleményt adtak ki. Ez azonban csak olaj volt a tűzre.

A tárca ugyanis lényegében elfogultsággal és dilettantizmussal vádolja meg a jelentés készítőit, amikor arról ír, hogy az EMMI „továbbra is a kiegyensúlyozott, objektív, tényeken alapuló tájékoztatást tartja feladatának, és ennek fényében véleményezte a háttérintézménye által készített szöveget."

Az államtitkárság eljárását és levelét emberileg kevésnek, szakmailag pedig nullának tartja a tanulmány egyik szerzője, Topolánszky Ákos.

A 2000-2004 között a kábítószerügyekért felelős volt helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Drog fókuszpont éves jelentését szakemberek írják és lektorálják, azt a minisztérium csak politikai alapon bírálhatja felül, szakmailag nem.
Tizedére csökkent az állami forrás

Topolánszky elképesztőnek és komolytalannak nevezte, hogy a területre 300 millió forint jut, ami névértéken is kevesebb mint egytizede a 2004-es összegnek. Ennyi pénzből szerinte lehetetlen eredményt elérni, sorban zárnak be a szolgáltatások, és borzasztó rossz a szakemberek hangulata.

A volt helyettes államtitkár példátlannak nevezte, hogy politikai alapon cenzúrázzanak ki részeket a már megszerkesztett, véglegesített jelentésből. Ez azonban szerinte összefügg azzal, hogy a szakemberek döntő többsége nagyon rossznak ítéli a helyzetet, ami nem csoda, ha a szervezetek a fennmaradásért küzdenek. Ugyanakkor elképesztő sértésnek tartja, hogy egy ilyen lépés után az államtitkárság módszertanilag nem megalapozottnak nevezte a kutatást.

Felvinczi Katalin, a prevencióról és a fővárosról szóló fejezet lektoraként vett részt a jelentés elkészítésében. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet volt igazgatója a jelentés megkurtítását rendkívül sajnálatosnak és szokatlannak, szakmai és politikai szempontból pedig egyaránt haszontalannak, károsnak tartja, abból ugyanis senkinek semmilyen előnye nem származik.
Ordas hazugságok

Sárosi Péter, aki a TASZ drogpolitikai programvezetőjeként maga is a jelentés egyik lektora volt, úgy véli, hogy a minisztérium közleménye hemzseg a valótlanságoktól és a csúsztatásoktól. „Ordas nagy hazugságnak" tartja például a nyitó bekezdést, mely szerint a drogpolitika terén korábban évekig semmi se történt. Ezzel szemben szerinte az első drogstratégia az első Fidesz-kormány idején, 2000-ben készült, és annak végrehajtására sokkal több pénz és figyelem jutott, mint most. A területet egy helyettes államtitkár vezette, most egy főosztályvezető-helyettes, és országos szinten kiépült a drogprobléma kezelésének helyi hálózata, ami jelenleg épp elsorvadóban van.

Valótlan a közleménynek az a mondata, hogy ötödannyi fiatal kerül kórházba a dizájnerdrogok túladagolása miatt, mint korábban. A korábbinál naprakészebb tiltólista (C-lista) bevezetése után, idén tavasszal valóban volt egy visszaesés, de Zacher Gábor, a Péterfy Kórház klinikai toxikológiai osztályvezetője szerint a piac mára visszaállt a korábbi szintre, és ismét nő a sürgősségi esetek száma.

Nincs pénz kvantitatív kutatásra
A fő problémának Felvinci Katalin azt tartja, hogy 2009 óta nem készült a prevenciós programok hasznosságát, elterjedtségét mérő kvantitatív vizsgálat, ami reprezentatív képet adhatna. A jelentésből végül kihagyott kvalitatív kutatásban "a szakembereket a prevenciós és reintegrációs programok hasznosságáról, elterjedettségéről kérdezték, nem az atomtitkot fedték fel".

Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok
A társadalomtudományi kutatások készítői többféle módon szereznek adatokat a társadalmi folyamatokról. A kvantitatív kutatás standardizált kérdőívekkel, sok interjúalannyal, lehetőség szerint reprezentatív mintán zajik. Az ilyen kutatás (például a népszámlálás) költséges, az eredmény megbízhatósága és pontossága jól becsülhető, statisztikailag jól feldolgozható, viszont a kutatás általában nem túl mély.

A kvalitatív kutatás kisebb mintán, de sokkal alaposabb adatfelvétellel történik, a kutató és a megfigyelt alany között szélesebb dialógus zajlik. A kérdések kevésbé standardizáltak, interjú közben más területekre is ki lehet térni. Az így nyert adatok mélyebbek, hitelesebbek, de kevésbé megbízhatók, statisztikailag nehezen értelmezhetők.

A kutatás - az EMCDDA adatgyűjtéseihez hasonlóan - szakértői véleményekből építkezett, a jelentésből kikerült, részben a prevencióval, részben a drogfogyasztók reintegrációjával foglalkozó részek összességében ötven szakember megkérdezésével készült kvalitatív vizsgálat eredményei voltak - mondja Paksi Borbála, az egyik szociológus kutató. A szakemberek természetesen szívesen használnának kvantitatív adatokat is, azonban Magyarországon az utóbbi években sem a drogprevenciós, sem a reintegrációs tevékenységek vonatkozásában nem készültek ilyen adatfelvételek. Az iskolákban zajló prevencióra vonatkozóan 2009-ben történt az utolsó, országos adatokkal szolgáló kvantitatív vizsgálat.

Meglét és hiány
"A drogstratégia megléte illetve hiánya nem változtat azon a tényen, hogy jelentős eredményt értünk el, olyat, amit a szocialista-szabaddemokrata kormányok 8 év alatt sem voltak képesek" - keni el a közlemény azt a tényt, hogy Magyarországnak nincs érvényes drogstratégiája, miután a 2009-ben elfogadott dokumentumot az új kormánytöbbség visszavonta, azóta pedig nem készült új. A drogjelentésben erről sincs említés, noha az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt már többször is kifogásolta.

Felvinczi mulatságosnak tartja, hogy az államtitkárság közleménye kerülgeti, de nem mondja ki, hogy még mindig nincs elfogadott drogstratégia. Utalt arra is, hogy ez azért baj, mert így aztán nincs akcióterv sem. Stratégiára szerinte éppen a „córesz" idején van nagy szükség, mert annak fényében lehet prioritásokat meghatározni, és eldönteni, hogy mire is fordítjuk szűkös forrásainkat. Ha viszont nincs stratégia, akkor nincs mit beköltségelni, és nincs más, csak a maradványgazdálkodás.
Kimaradt mondatok

A jelentésből a minisztériumban bő kilenc oldalt, közel 28 ezer karakternyi szöveget húztak ki. A prevenciós és a reintegrációs kutatásról szóló beszámoló egy az egyben kimaradt. Íme néhány további kicenzúrázott mondat.

"A 2011-es évben a prevenciós tevékenység iránti érdeklődés beszűkülése volt tapasztalható, aminek oka elsősorban a források csökkenésében, másodsorban a stratégiai iránymutatás hiányában keresendő."

A fiatalokat és a családokat érintő problémákra hívta fel a figyelmet a rendőrség és a református egyház közös tárlata, amely Kontrasztkiállítás címmel Kisvárda után Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten is látható volt. Témakörei között szerepelt nemcsak az illegális szerfogyasztás, de a dohányzás, az alkoholizmus és más viselkedési függőségek (internetfüggőség, játékszenvedély, munkamánia) is."

„Megállapítható, hogy az éjszakai bulizás, szórakozás színterében az új szintetikus szerek használata csak egy szűk, speciális körben jelenik meg problémaként."

"Az aktív injektálók 32,8%-a volt HCV fertőzött."

"Az öngyilkosságot elkövető személyek és a túladagolásban elhunyt személyek körében is több olyan személy található, aki a halálozás előtti egy-két évben kezelést kezdett az addiktológiai ellátórendszerben, ami felhívja a figyelmet a halálozás megelőzésére irányuló fokozottabb erőfeszítések szükségességére."

"A korábbi években a helyi drogpolitikát koordináló fórumok arra törekedtek, hogy a tevékenységük kereteit alkotó helyi stratégiák a nemzeti drogpolitikai alapdokumentumokhoz illeszkedjenek. Jelenleg nincs olyan szakmai dokumentum, ami a helyi tevékenység prioritásait és a helyi akcióterveket meg tudná alapozni."
Érfelvágó hangulat a drogszakmában

Az államtitkárság szerint a szigorításhoz "célzott prevenciós munka, illetve a teljes felépülés-központú kezelés" tartozik. Ezt a hivatkozást az egyik fővárosi ellátóközpont munkatársa megkeresésünkre "egészen elképesztően cinikusnak" nevezte. Célzott prevencióról szerinte egyáltalán nem lehet beszélni. Mivel az ellátórendszer támogatása a mostani kormányciklusban a töredékére csökkent, a szervezetek a túlélésért küzdenek, sőt van, amelyik már be is zárt.

A pályázatokon elnyert pénzeket nem, vagy csak jelentős csúszással kapják meg, tűcserére például hamarosan egyáltalán nem lesz pénz, ami drasztikusan megnöveli a Hepatitisz-C és a HIV-fertőzés kockázatát. "Menekülnénk, de nincs hova" - foglalta össze a forrás a terepen dolgozók hangulatát.

Rombolja a bizalmat
Paksi Borbála szerint a történések azért tekinthetők különösképpen sajnálatosnak, mert a szerepek hibás értelmezését jelzik. A tudományos kutatás célja a valóság megismerése, problémák feltárása, a szakpolitika feladata pedig az lenne, hogy mindezekből építkezve változtatási/fejlesztési irányokat jelöljön ki és.beavatkozásokat tervezzen meg. Azt a szerepek súlyos félreértelmezésének nevezte, ha a kutatási eredményekkel szemben az az elvárásunk, hogy kedvező képet fessenek rólunk.

Emellett etikai szempontok is felmerülnek. Az adatgyűjtés során a kutatók sok ember bizalmát, segítségét kérik. Ha a kutatás eredményeit nem dolgozzák fel, vagy nem kerülnek hasznosításra, az etikátlan azokkal szemben, akik adatot szolgáltattak. További probléma, hogy a kutatásokba vetett bizalom is sérül, ha azt látjuk, hogy nem hasznosulnak az eredmények, vagy politikai szelekciónak esnek áldozatul. Ez csökkenti a kutatásokban való részvétel, az adatszolgáltatás, és az adatokból való építkezés motivációját egyaránt.
Nem nőtt, hanem stagnált

Paksi Borbála megjegyezte, hogy, természetesen a kutatások eredménye soha nem „szentírás", minden eredménnyel kapcsolatban meg lehet fogalmazni kritikákat, mindig lehet finomítani a módszereken, azonban ő is hangsúlyozta, hogy egy kutatási eredmény szakmai megítélése nem az államigazgatás, hanem a szakma feladata. A jelentésből végül kikerült felmérés a Nemzeti Drog Fókuszpont felkérésére, vele egyeztetett módszertan alapján történt. A kutatás módszertani alapját az EMCDDA vonatkozó strukturált kérdőívei jelentették, melyeket valamennyi uniós tagországban rendszeresen lekérdeznek. Ha ezt a tárca nem tekinti megfelelőnek, először az EMCDDA-hoz kell fordulnia.

Paksi arra is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium, amely közleményében hangsúlyozza, hogy „kiegyensúlyozott, objektív, tényeken alapuló tájékoztatást tartja feladatának" már a közlemény első mondatában eltér a tényektől, amikor azt állítja, hogy „2004-től mind nagyobb bajt jeleztek a felmérések". A rendelkezésre álló drogepidemiológiai kutatási adatok szerint ugyanis az utóbbi 16-17 évben éppen a 2003 és 2007 közötti időszak volt az, amikor - egy 1995 óta tartó, különböző intenzitással, de mindvégig markáns növekedés után - a kábítószer-fogyasztás elterjedtségének mutatói stagnáltak, vagy javultak.

Forrás: INDEX

 

KONTRA

Tényeken alapul a drogjelentés

A korábbi kormányok idején éveken keresztül semmi sem történt a kábítószer fogyasztás visszaszorítására, pedig 2004-től mind nagyobb bajt jeleztek a felmérések. Már a 14 évesek körében mérték az első kipróbálást, s a fiatalkorúak mintegy 1/3-a kipróbált valamilyen tudatmódosító szert. A kormány új drogpolitikája e folyamatok megállítását és visszafordítását tűzte ki célul: a droghasználat kiszorítását az iskolákból, szórakozóhelyekről, a prevenció előtérbe helyezését, a családok és a közösségek megtartó erejének erősítését, a teljes felépülésre koncentráló kezelések támogatását. Közlemény

A C lista megjelenésével gátat szabtunk az úgynevezett dizájner drogok korlátlan terjedésének, és terjesztésének. Míg korábban az iskolások úgy vettek dizájner drogot, mint csokoládét, addig a C lista megjelenését követően mintegy ötödére esett vissza az ilyen problémával kórházba kerülő fiatalok száma.

Az adatokból jól látszik, hogy eredményes a kormány drogpolitikai szigorítása. Elértük, hogy a dizájner drogok fogyasztása és tovább adása ma már bűncselekménynek számít. Elértük, hogy az új szerek a rövid határidővel felkerülhetnek a tiltó listára, így ezek fogyasztása is bűncselekménnyé válik.

A szigorítás azonban önmagában nem vezet eredményre, ehhez kapcsolódik a célzott prevenciós munka, illetve a teljes felépülés-központú kezelés, amely egyedüliként adhat reményt a droghasználóknak, hogy ismét integrálódhatnak a társadalomba, családot alapíthatnak, gyermeket nevelhetnek, önmaguk és a társadalom számára is hasznos munkát végezhetnek.

A drogstratégia megléte illetve hiánya nem változtat azon a tényen, hogy jelentős eredményt értünk el, olyat, amit a szocialista-szabaddemokrata kormányok 8 év alatt sem voltak képesek. A stratégia lényeges eleme a drogpolitikának, de az eredményeket az emberek, a terepen dolgozó elkötelezett szakemberek, az önkéntesek érik el.

Akik korábban nem tudtak eredményt elérni a kábítószerek elleni küzdelemben vagy éppen bizonyos drogok engedélyezéséért küzdöttek, két éve még a szigorítást ellenezték, ma már csak szövegezési vitákat kezdeményeznek.

A kábítószer fogyasztással összefüggő hiteles, és a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő információkat a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ (Nemzeti Drog Fókuszpont) gyűjti össze és kezeli. A lisszaboni székhelyű Európai Kábítószer- és Kábítószer-függőség Megfigyelő Központja (EMCDDA) számára is ők szolgáltatnak adatot. Az EMCDDA számára készített 2012-es országjelentés tudományos igényességgel lett megfogalmazva. Elsősorban tényeken és tudományosan igazolt megállapításokon alapul, ennek köszönhető, hogy szakmai észrevételt a legelszántabb kritikusok sem tettek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is a kiegyensúlyozott, objektív, tényeken alapuló tájékoztatást tartja feladatának, és ennek fényében véleményezte a háttérintézménye, a Nemzeti Drog Fókuszpont által készített szöveget, mint az EMCDDA-nak kiküldendő magyar országjelentés tervezetét.

(Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)
Forrás: Kormányzati Portál

 

PRO

Kozmetikázott drogjelentés

A Nemzeti Drog Fókuszpont éves drogjelentésének számos kritikus szakaszát törölték a szövegből - érdekes módon éppen azokat a részeket, amelyek a kormányra nézve terhelő, annak megközelítésével szemben kritikus információkat tartalmaztak. A rendszerváltás után azt hihettük, hogy elmúltak azok az idők, amikor retusálják a képeket és törlik a kényelmetlen statisztikai adatokat - úgy tűnik, tévedtünk. Bástya elvtárs ismét beleszól a tudományba?

"Dániel Zoltán: Milyen a hangulat tifelétek?
Pelikán: Hááááát...
Dániel Zoltán: Azt olvastam kitűnő.
Pelikán: Hol olvastad?
Dániel Zoltán: A hangulatjelentésben.
Pelikán: Akkor biztos kitűnő."
(Bacsó Péter: Tanu, 1969)

Mi a Drogfókuszpont és az éves jelentése?
A Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladata a "hiteles, és a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő" adatok és információk szolgáltatása. A lisszaboni székhelyű Európai Kábítószer- és Kábítószer-függőség Megfigyelő Központja (EMCDDA) számára is ők szolgáltatnak adatot. Az éves országos drogjelentések tehát nemcsak a hazai, hanem az EU-szintű döntéshozás megalapozását is szolgálják. Formailag a Fókuszpont a Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) háttérintézménye, költségvetése jelentős részét ettől a minisztériumtól kapja. Intézményi szinten közvetlenül az ÁNTSZ epidemiológiai központja alá van rendelve. A kormányzattól való függőség ellenére a Fókuszpont éves jelentései nagy szakmai elismertségnek örvendtek és a hazai droghelyzettel kapcsolatos leghitelesebb információk forrásának számítottak. A Fókuszpont szeptemberben elküldte a szakembereknek - többek között a TASZ-nak is - véleményezésre az éves jelentés tervezetét. Október 31-én tették közzé a végleges jelentést, ami számos ponton módosult a tervezethez képest, ezek a módosítások azonban nem támaszthatók alá szakmai érvekkel, sokak számára inkább politikai cenzúrát sejtetnek a háttérben.

A teljesség igénye nélkül öt olyan témakört mutatunk be, amelyek jelentősen módosultak az éves drogjelentésben:

1. Prevenció és drogstratégia

Az eredeti tervezetben szerepelt egy könnyen alátámasztható megjegyzés azzal kapcsolatban, hogy 2011-ben megtorpantak a drogprevenciós erőfeszítések Magyarországon, hiszen csökkentek a források, és már két éve nem került elfogadásra a nemzeti drogstratégia: "A 2011-es évben a prevenciós tevékenység iránti érdeklődés beszűkülése volt tapasztalható, aminek oka elsősorban a források csökkenésében, másodsorban a stratégiai iránymutatás hiányában keresendő." (5. old. 2. bek) Ezt a szakaszt a végleges jelentésből törölték. Ez természetesen kellemetlen információ annak a kormányzatnak, ami a legutóbbi drogstratégiát éppen azzal az indokkal utasította el, hogy az nem fektet elég hangsúlyt a prevencióra - és eközben ugyanez a kormányzat gyakorlatilag ellehetetlenítette a hatékony drogprevenciót az országban. Nemcsak a TASZ, hanem az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is felrótta a kormánynak, hogy két éve nincsen drogstratégiája az országnak, de hiába kerestünk utalást az ombudsman jelentésére a jelentésben. Teljesen kitörölték a szövegből Paksi Borbála és Magi Anna idei helyzetfelmérő kutatásának eredményeit is - ez a kutatás rámutatott a különféle színtereken folytatott drogprevenció hiányosságaira. Természetesen nem kétséges, hogy nagyon rosszul mutathat egy, a családokra és a prevencióra unos-untalan hivatkozó kormányzat számára, hogy két évvel a választások után a családi színtéren folytatott célzott prevenció olyan ritka, mint a fehér holló.

2. Dizájner drogok

Az eredeti jelentéstervezetben számos kutatási adat szerepelt az ún. dizájner drogok (hivatalos néven új pszichoaktív anyagok) fogyasztásával kapcsolatban, amelyek a végleges jelentésből már hiányoznak. Érdekes módon éppen azokat a részeket húzták meg, amelyek ezt a problémát kevésbé drámainak és súlyosnak mutatták be, mint az ezzel kapcsolatos kormányzati retorika, és a probléma reálisabb ábrázolására törekedtek. „Az azonban megállapítható, hogy az éjszakai bulizás, szórakozás színterében az új szintetikus szerek használata csak egy szűk, speciális körben jelenik meg problémaként." (31. old. 1. bek. vége) Ha ez a szakemberek körében evidenciának számító kijelentés benne maradt volna a jelentésben, akkor olyan megvilágításba helyezhetné a kérdést, ami szerint Magyarországon éppen olyan drogok okozzák a legnagyobb problémákat, amelyeket az állam hivatalosan támogat és promótál, így például az alkohol. Ez pedig esetleg olyan veszélyes spekulációknak adhat táptalajt, hogy a jelenlegi drogpolitikánk teljesen elhibázott és rossz alapokon nyugszik. Kihúzták azt a kutatási beszámolót is, amely szerint a megkérdezett dizájner drog-fogyasztók "fele (53%) soha, 39% ritkán tapasztalt negatív élményt a használat során. A használatot követően negatív utóhatást 25%-uk soha, 42% ritkán tapasztalt. A válaszadók 47%-a mondta azt, hogy újra kipróbálná a szert, 31%-uk azt ‘valószínűleg igen', 13%-uk azt, hogy ‘talán'." (44.old. 3.bek) Ez utóbbi adat rámutatna arra, hogy az ilyen szerek fogyasztóinak a túlnyomó többsége viszonylag probléma-mentes, éppen úgy, mint az alkohol fogyasztóinak többsége - a kormány valószínűleg önmagában is veszélyesnek tekintheti azt a ténymegállapítást, hogy a dizájner drogoknak létezik nem-problémás, rekreációs fogyasztásuk. A "dizájner drogok = halál" képletet cáfolná a következő törölt szakasz is: "A megkérdezettek meglehetősen kevés negatív utóhatásokról, elvonási tünetről számoltak be, bár a tolerancia gyors kialakulását és pszichés függőséget megemlítik." (45. old. utolsó 2 sor) Ez persze nem jelenti azt, hogy a dizájner drogoknak nem lennének súlyosan problémás, például intravénás fogyasztói, akik körében magas a túladagolások és a fertőzések aránya - de mint látni fogjuk, a jelentés velük kapcsolatban is szűkszavúbb a kelleténél.

3. Fertőzések

Az eredeti jelentés-tervezetben konkrét adatot találhattunk arról, hogy milyen a hepatitis C fertőzés előfordulása az intravénás drogfogyasztók körében: "Az aktív injektálók 32,8%-a volt HCV fertőzött." (58.old. utolsó sor) Ez az adat a végleges jelentésből teljesen hiányzik. Nemrég beszámoltunk arról, hogy milyen rossz helyzetben vannak a fertőzések megelőzését szolgáló budapesti tűcsere programok, hiszen nem elég, hogy jelentősen csökkentek a megpályázható források, de gyakran a már odaítélt pályázati pénzeket is csak hónapos csúszással kapják meg - így lehetetlenné válik a szolgáltatások fenntartása, nem is beszélve a jövő tervezéséről. Mindeközben a szintetikus drogok növekvő injektálásának köszönhetően nő a járványveszély: félő, hogy Romániához hasonlóan nálunk is kitör a HIV-járvány a drogfogyasztók körében, és az amúgy is magas hepatitis C fertőzési ráta tovább fog nőni. Nos, emiatt ne főjön a fejünk, hiszen amiről nem tudunk, ami nem kerül be a jelentésbe sem, amiatt nem is kell aggódnunk! Jövőre már úgysem írtak ki pályázatot a célzott szűrési programokra a drogfogyasztók körében, tehát adatunk sem lesz a fertőzésekről, az ártalomcsökkentés pedig úgyis az új nemzeti drogstratégia mostohagyermeke.

4. Túladagolások megelőzése

A TASZ már évek óta hangoztatja, hogy a halálos túladagolások megelőzésére különös figyelmet kellene fordítania a döntéshozóknak, hiszen a halott drogfogyasztóból soha nem lesz gyógyult szenvedélybeteg, családapa vagy éppen dolgozó állampolgár. Nyugaton már számos komplex túladagolás-megelőző programot dolgoztak ki, nagyon költséghatékony módszerekkel. Erre a sürgető kérdésre az idei jelentés tervezete is felhívta a figyelmet: "A közvetlen és közvetett halálesetek között is több olyan egyén található, aki a halála előtti egy-két évben kezelést kezdett az addiktológiai ellátórendszerben, ami felhívja a figyelmet a halálozás megelőzésére irányuló fokozottabb erőfeszítések szükségességére." (6. old. 3. bek) Nos, ezt a mondatot hiába keressük a végleges jelentésben, mert eltűnt, akárcsak az a 20. Táblázat, ami a túladagolásban elhunytak jellemzőit taglalta. Vajon miért?

5. Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) intézményét még a 2000-ben elfogadott első drogstratégia hozta létre, ezek felelősek a helyi szintű drogpolitika koordinálásáért a különféle szereplők - rendőrök, iskolák, kórházak, önkormányzatok, civilek stb. - között. A jelentés tervezete megemlítette, hogy a KEF-ek jelenleg a nemzeti drogstratégia iránymutatása hiányában nem képesek helyi stratégiákat kidolgozni - a végleges jelentésből ez a rész hiányzik, akárcsak az arra való utalás, hogy éppen Budapesten, ahol a drogproblémák jelentős része koncentrálódik, mind a mai napig nem sikerült egy fővárosi KEF-et létrehozni a mindenkori polgármesterek tüntető közönye miatt.

A kérdés már csak az, mikor kezdünk el újra narancsot termeszteni az Alföldön. Hiszen a klíma is egyre kedvezőbb, erről gondoskodik majd az állami irányítás alá vont meteorológia.

Sárosi Péter
TASZ

 

A tartalom megosztása

További hírek A kategória további hírei

« Vissza az előző oldalra